Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A németbirodalmi bűnvádi eljárás javaslata

76 KÜLFÖLDI JOGÉLET. KÜLFÖLDI JOGÉLET. V A németbirodalmi bűnvádi eljárás javaslata. /. Általános szabályok. I. A németbirodalmi bűnvádi perrendtartásról szóló javaslat, melynek előzményeiről és keletkezéséről a bírósági szervezetről szóló czikkemben már megemlékeztem,* öt főrészre oszlik és az egész anyagot 500 §-ban tárgyalja. Az í. rész «Altalános szabályok* czime alatt intézkedik a hatáskör és illetékességről (1. fejezet), a kizárási és érdekeltségi okokról (2. fejezet), bírósági határozatok és kezbesitésről (3. fejezet) ; határnap és határidőkről (4. fejezet), tanukról (5. fejezet), szakértőkről és szemléről (6. fejezet), lefoglalás és házkutatásról (7. fejezet), kihallgatás, letartóztatás és elővezetésről (8. fejezet) és végül a védelemről (9. fejezet), i Minthogy a hatáskörről a bírósági szervezetre vonatkozó törvény rendelkezik, ebben a javaslatban erre nézve csak az foglaltatik, hogy hatáskörét a biróság hivatalból vizsgálja. Annál részletesebben szól az illetékességről, a melynek alapja lehet a tett elkövetéshelye, a terhelt lakóhelye, a terhelt elfogatásának helye, továbbá az a hely is, a hol csak átmenetileg tartózkodik; és ha ezek alapján az illetékességet megállapítani nem lehetne, akkor az illetékes bíróságot a Reichsgericht jelöli ki. A hajón elkövetett delictumokra vonatkozó illetékesség, továbbá az összefüggés és végül az illetékességi összeütközések kérdésében a perrendtartásokban általánosan ismert szabályokról szól ez a javaslat is, a melyeknek részletes felsorolása annál inkább mellőzhető, mert elvi jelentőségű vagy különösen kiemelendő intézkedést a javaslatnak ez a része nem tarta'maz (1. fejezet). A birákra, a bírósági jegyzőkre vonatkozó kizárási és mellőzési okokat és az ez okok alapján érvényesített kifogások felett való döntési szabályokat, hasonlóan a mi perrendtartásunk és a régi Gerichtsverfassungsgesetz szabályaihoz adja elő a javaslat, csupán annyiban egészíti ki a régi törvény intézkedéseit, hogy a döntést abban az esetben, ha oly vizsgálóbíró ellen tétetett érdekeltségi kifogás, a kit a Reichsgericht jelölt ki vizsgálóbíróul, a Reichsgerichtnek tartja fenn, és továbbá, hogy az érdekeltség felett dönteni kell akkor is, a mikor az érdekeltséget önmaga valamelyik biró jelentette be, a miről a régi törvény nem intézkedett. Az ügyészségi személyek kizárásáról, illetőleg mellőzéséről sem a régi törvény, sem a novella, sem a perrendtartási javaslat nem intézkedik. A schöffenek * L. Jogállam VII. évf. 777. tap.