Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

72 BÍRÓI GYAKORLAT. elfogadni, ha ez a kuláns eljárás valamennyi részvényessel szemben gyakoroltatik. (C. 1908 márcz. 5. 547907. H. D. II. k. 51.). A részvénytársasági pereknek immár tipikus alakjává vált a strohmann, kinek szereplését azonban a Curia még vonakodik a megtámadhatóság bélyegével sújtani; csakis annyit mond ki, hogy egy részvényes se gyakorolhasson több jogot az által hogy maga helyett strohmannt küld a közgyűlésre. Ennek egyik szokásos esete, midőn a nagyrészvényes felosztja részvényeit, hogy ezzel az alapszabályoknak az egy részvényes által gyakorolható maximális szavazati szabályát megkerülje (1908 márcz. 5. 278 907. H. D. II. k. 5j. és 1908 jun. 19. 1532907. H. D. II. k. 156.).1 Másik eset a kis részvényes eljárása, a ki önmaga nem ren3e!kezik szavazati joggal, hanem csak akkor, ha többekkel összeállva közös meghatalmazottat választ s ily módon a szavazati jogosultsághoz szükséges minimális részvényszámot elérheti. Ezt is tilalmazza a Curia és igy határozatának nemcsak a nagytőkéssel, hanem a kisemberrel szemben is érvényt szerez. Uj az idézett határozatokban csak annak elismerése, hogy nőrészvényesek még akkor is szavazhatnak, ha az alapszabályok szerint «férjük utján birnak szavazati joggal», helyettes.tésük esatén pedig külön meghatalmazást adni nem tartoznak. A részvénytársaság igazgatósága elleni kártérítési igénynek ha annak elvi alapja elismertetik,2 gyakorlati érvényesítése gyakran hajótörést szenved a kárbizonyitás nehézségein. A Curia már most itt akar segíteni és abban az esetben, midőn az igazgatók büntetőjogi felelőssége meg van állapítva és másrészt a kár is bizonyos, a kettő közötti okozati összefüggés pontos kimutatásától eltekint és azt vélelmezi, hogy a már okozott kár kizárólag az igazgatóság vétkes eljárásából eredt (C. 1907 okt. 8. 1083 906. H. D. II. k. 1.). Az igazgatóság vagyoni felelőssége a K. T. 189. §-ban impenonalis szerkezettel van megállapítva, azaz a törvény megmondja, hogy a törvényvagy alapszabályellenesen cselekvő igazgató felelős, de nem mondja meg kinek. Kétségtelenül fennáll a felelősség a társasággal és harmadik személylyel szemben ; a részvényessel szemben elismerte ezt a felelősséget — igaz, feltételes alakban — a Curia 1904. évi 755 1903.. sz. határozata ;3 egy ujabb határozat (C. 1908 máj. 12. 975 1902. Ker. Jog 199. h.) ismét visszatér a 8441894. sz. hat. álláspontjára és megtagadja e kártérítési kötelességet azon az alapon, hogy a szövetkezeti tagok az igazgatósággal kötetlen jogviszonyban nem állanak és a 189. §. az igazgatóságot kifejezetten a kártérítésre nem kötelezi. Egyik érv sem meggyőző ; utóbbi azért nem, mert a 189. §. szövegezése mellett ép oly kevéssé volt említhető a részvényes, mint a hitelező vagy társaság, előbbi indok pedig szem elől téveszti, 1 Lásd Jogállam V. évf. 711. 1. és Jogt. D. IV. k. 191. sz. 2 L. Jogállam III. évf. 115. 1. és C. 1906. jun. 19. 697/906. G. F. 474. sz. 3 L. Jogállam III. évf. 115. 1. és Nagy F. Keresk. jog 94- §• 6. jegyzet.