Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

Dr SCHWARZ GUSZTÁV zatok» intézménye sok oldalról támadásban részesül: ez a javaslatnak valódi értékét nem szállítja le. Ha azok, a kik a javaslatot magyar nemzeti szempontból támadják, mert egyes területeken a magyar anyanyelvűek befolyásának csökkenésétől tartanak és azok, a kik a javaslatot az egyenlőség elvének nevében kifogásolják ; úgyszintén azok, a kik a nem magyar anyanyelvű állampolgárok térfoglalásának mérséklését látják e javaslatban — három irányban is intéznek e javaslat ellen támadást — támadó társaikat, a javaslat ellenzőit, egymást szemügyre veszik, be fogják látni, hogy e javaslat sem jogosulatlan osztályérdeket nem véd, sem a nem magyar faj elnyomására nem törekszik, és még kevésbbé tör az államfenntartó elem leszorítására, hanem a helyes középúton halad és csakis az ország érdekeit tekinti, azt szolgálja, a fejlődést biztosítja, de a multa/ megvédi és a jövőt megalapozd. A MAGYAR ANEFANG. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. I. Abban az időben, midőn a hazai jogtörténelemtanitás haladása még nem állt abban, hogy a nyugati jogintézményeket nem kell megismerni (azonképen, a mint az ujabb hazafias nevelés haladása abban áll, hogy németül nem kell tudni), mondom, 10 évvel ezelőtt még minden alapvizsgás diák tudott valamit a német «Anefangsklage»-ről. A német jogtörténelemnek ez vesszőparipája volt, remekbe készült példája a «germán» joggondolatnak a rómaival szemben. Lényege ennek a keresetnek az a gondolat, hogy a dolog volt birtokosa, kitől a dolgot ellopták vagy elrabolták, vagy ki máskép akarata nélkül elvesztette, azt a jelenlegi rosszhiszemű birtokostól visszakövetelheti. A felperes jogalapja: hogy nála volt a «Gewere» és ő azt akarata nélkül elvesztette, az alperes pedig nem becsületes uton szerezte. Felperes nem tulajdont állit, csak azt állitja,