Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

VÁLASZTÓI REFORM. 4^ Schaumburg-Lippében 2 képviselőt az uralkodó nevez ki a domanial (állami jószágok) birtokosok közül, négyet küldenek a lovagi birtokok, egyet a papok, egyet a jogászok, orvosok és tanárok, hármat a városok és hetet a járások. A választói jog általános, a választás közvetlen. Spanyolországban a két évi állandó lakástól feltételezett általános választói jog van behozva; azonban meghatározott testületeket külön választó testületekké emel a törvény és ezekben 5000 választó küld egy képviselőt, mig a kerületekben $0000 választóra esik egy képviselő. Olaszországban állampolgárság, férfinem, irás, olvasás beigazolása bizonyos műveltségnek és meghatározott vagyonnak vagy jövedelemnek a választói jog feltételei. Szerbiában 15 frank adócensus van előírva. Romániában közvetlen és közvetett választók vannak, három osztályba sorozvák, u. m. 1. 1200 frank jövedelem; 2. 20 frank adó, és szabad hivatás folytatása ugy a nyugalmazott tisztek, hivatalnokok, valamint azok, a kik elemi iskolát végeztek; a 3-ik osztályba azok tartoznak, a kik az államnak valamely adot fizetnek. Minden osztály külön választ. Az első és második osztály, ugy a harmadik osztályból azok, a kiknek föld-, ház-birtokból 300 frank jövedelme van és írni olvasni tudnak, ugy a tanitók, papok és bérlők (ha 1000 frank bért fizetnek) közvetlen választanak ; a többiek közvetve. Belgiumban általános választói jog egyes, kettős, hármas szavazattal van behozva. Mérleg. A most vázolt külföldi institutiók igazolják azt, hogy a magyar választási törvényjavaslat — az öntudatos haladás jellegével bir. A tudomány, a tapasztalat és a nemzeti jog történelmi fejlődésének tanulságait viszi be törvénytárunkba. És ha ennek daczára e javaslat és főleg annak sarktétele a «többes szava-