Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

42 Dí ISSEKUTZ GYŐZŐ A választók egyes, kettős és hármas szavalattal bírhatnak. A /avaslatnak több oldalról megtámadott, de a^ért legértékesebb rés-e. A magyar jogfejlődés és a nemzeti állam nyugodt fejlődése szempontjából elengedhetlen követelmény. Az általános választói jog correctivumai, — a tömegekkel szemben — az államraison védelme; az átmenet enyhitése arra az időre, a mig a tömegek politikai iskolázottsága, szellemi és erkölcsi ereje, a magyar nemzeti államhoz való ragaszkodása a tüzpróbát ki nem állotta, a mig állami és társadalmi nagy érdekek veszélyeztetése nélkül át nem térhetünk a feltétlen és kizárólagos általános választói jog behozatalához. Egyes s^ava^ata van: annak a közvetlen választónak, a ki a kettős vagy hármas szavazathoz szükséges kellékekkel nem bir. Kettős s^a^a^atot ad: a mérsékeltebb iskolázás (4 gymnasium vagy reáliskola); a mérsékelt census (20 korona adó); a munka megbízhatósága és érdeme (5 évi egy helyben teljesített szolgálat) a véderőkötelezettségnek lerovása mellett, a 32 éves életkor és legalább ] gyermek. Hármas s~ava^atot ad: a magasabb értelmiség (középiskolai vagy egyenértékű képesítés) és magasabb adócensus (legalább 100 korona). A belga választási törvényben részben feltalálható, részben uj intézkedések. Lehet vitatni, hogy vajon a 4 középiskola már oly magas műveltséget ad-e, a mely közjogilag előnyöket biztosithat, épen igy az is megfontolás tárgyát képezheti, ha vajon maga a középiskolai képesités az értelmiség befejezésének tekinthető ugy, hogy az azon felül emelkedő műveltség már közjogi figyelembevételre nem számithat? Lehet a felett is considerálni, ha vajon a 20 és 100 koronás adótételek jól számba vett, és közgazdasági életünknek megfelelő határjelzői-e ? Az 5, illetőleg 8 éven keresztül egy munkaadónál töltött munka elismeréséül, a megbízhatóság érdeméül, értékéül tervezett