Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

A VÁLASZTÓ] REFORM. 4? kettős szavazati jog birálatánál még az az aggály is merülhet fel, hogy nem-e a nagy vagyonoknak, földbirtokoknak, gyári és iparvállalatoknak, sőt állami üzemeknek is - a melyeknél találhatók tulajdonképpen állandóbb jellegű munkások — ad e kettős szavazat állandó alkalmazottaik által igen nagy befolyást a választásokra ? Sőt a három gyermek atyjának biztosított kettős szavazattal szemben is felvethető a kérdés egyfelől abban az irányban, hogy van-e etikai, sőt társadalmi jogosultsága ez intézkedésnek? hogy várható-e és minő combinatióval kapcsolatosan a gyermekek szaporodása ettől az intézkedéstől? másfelől abban az irányban, hogy nem-e épen a nem magyar ajkú és politikailag nem a legmegbízhatóbb azoknak az állampolgároknak nyújt előnyöket ez intézkedés, a kiknek körében a családi örömök sűrűbben jelentkeznek, mint a magyar vidékeken? Vita tárgyát képezhetik. Sőt közérdek, hogy minden egyes tétel tünetes vizsgálat alá vétessék. Lehet és talán szükséges is egy vagy más intézkedéseken módosítást tenni. De az már nem képezheti vita anyagát, hogy e^ek az intézkedések lényegükben, czéljukban e javaslatból ki nem maradhatnak, hogy ezek az intézkedések a magyar közélet folytonosságának biztosítására hatnak. Külföldi jogállapot. A javaslat alapvető tételeinek e rövid ismertetése után nézzük a külföld jogállapotát a választói jog kérdésében: Angliában a választói névjegyzékbe felveendők: i. az a birtokos, a ki a felvétel előtt oly birtokot birt, a mely legalább 10 font sterlinget hajt; 2. azok, a kik megelőzőleg 12 hónappal előbb olyan lakóházzal birnak, vagy olyan lakóházat laknak, a mely legalább 10 font sterling évi értéket képvisel. Ezenkívül Angliában: a szabad parasztok, ha 40 shilling, úrbéres vagy óo évi bérbirtokon levők, ha 5 font, 20 éves vagy időbérlők, ha ^o