Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

A VÁLASZTÓI REFORM. 4! ma liter, a mi? a magyar nyelv Írásban és olvasásban bírása áltaIános feltételül be nem állíttatik — mérsékelt vagyoni vagy adóccnsus alapján a% egy s^ava^aü jog megadandó. Nyelvhatárok. Maga az irni és olvasni tudás, mint a választói jogosultság feltétele, nyelvhatárokhoz fűlendő; itten az i868:XLÍV. t.-c~. lehet a törvényhozásnak irányjel^ője. A mely területen valamely nyelv törvényhalósági, vagy községi vonatkozásra cmelkedhetik, a%on a területen és a\on a nyelven való irni és olvasni tudás adjon általános választói jogot. De e nyelvhatárokon és nyelvterületeken túlterjeszkedni nem szabad, sőt a magyar államiság, a magyar törvényhozói jog történeti fejlődésének figyelmen kívül hagyása nélkül nem is lehet. Egy és több szavasat. Maga a választói jogosultság az általános választói jog elvén épül fel; 24 éves éleikor, állandó lakás megadják a választói jogot minden férfinek, ha magyar állampolgár, a választói jogosultsággal összeférhetlen közszolgálatban nem áll és a választói jogosultságból nincs kizárva. Osszeíérhetlen közszolgálatban áll a fegyveres erőnek és az állami, törvényhatósági vagy községi rendőrség legénységének tagja. Mind helyes és kifogás alá nem eshető rendelkezések. Sőt megfontolandó, vajon a közszolgálat más alkalmazottaira ez az összeférhetetlenség nem volna-e kiterjeszthelő ? A választói jogosultságból kizáró eseteket a javaslat 9 pontban sorolja fel. A modern codexekben feltalálható intézkedések. Azok a választók, a kik irni és olvasni tudnak közvetlenül és személyesen, a többiek (ősválasztók) közvetve és megbízott utján (10 ősválasztó választ egyet maga közül) gyakorolnák választói jogukat.