Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

436 Dí KIRÁLYFI ÁRPÁD jogi kötelékébe felvettnek, állampolgárának nyilváníthatja. A jelenlegi helyzet mellett azonban a boszniai illetőségű személyeket daczára annak, hogy Bosznia a szent korona souverainitása alá tartozó terület, külföldieknek kell tekintenünk. De vajon, ha elismerjük azt, hogy Bosznia területén Magyarország ez idő szerint a területi felségjogot önállóan nem gyakorolhatja s ennélfogva az ottani lakosságot magyar állampolgárrá nem nyilváníthatja, nem nyer-e ez által Bosznia területjogilag olyan különállást, mely voltaképen «belföldi» minőségétői is megfosztja és igy megakadályozza azt, hogy a souverainitás kiterjesztésének másik állampolgári jogi következménye, t. i. a magyar állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő alkalmazása Bosznia területére, bekövetkezhessék. A felségjogoknak a magyar államon kivül álló szerv által való gyakorlása nem jelenti-e a szent korona souverainitásának oly mértékű devalvatióját, mely már egyértelmű magának a souverainitásnak feladásával, nem jelenti-e implicite azt, hogy Boszniát jelenlegi helyzetében egyáltalában nem tekinthetjük a szent korona souverainitása alá tartozó területnek. A souverainitásnak, mint absolut jognak lényegéből következik, hogy az abban rejlő jogokkal a souverainitás birtokosa feltétlenül rendelkezhetik, azok gyakorlása tekintetében tetszése szerint disponálhat. Valamely jogot nem szüntet meg az a tény, hogy a jogosított nem maga gyakorolja, hanem mással gyakoroltatja jogát. Éppen ezért a souverainitásból eredő jogok mikénti gyakorlásának kérdése csak másodlagos kérdés, melynek bármiképen való eldöntése sem érintheti a souverainitás lényegét, és nem bontja meg azt a jogi köteléket, mely a souverainitásnak valamely területre való jogszerű kiterjesztése által az államhatalom és az illető terület között létrejön. Miként a tulajdonjognak dologi korlátozásai sem szüntetik meg annak vala-