Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGVISZONYOK BOSZNIÁBAN. 437 mely dolog felett való absolut uralmi jellegét, ugy a souverainitásból eredő jogok önálló gyakorlása, azaz a tényleges hatalmi viszony sem feltétele a jogi hatalmi viszony fennállásának. Az elmélet elismerte és a gyakorlat szentesitette, hogy valamely souverain állam a souverainitásból eredő jogai egyikének vagy másikának, vagy akár e jogok egész komplexumának gyakorlását, önmagán kivül álló szervre vagy más államra is átruházhatja a souverainitás sérelme nélkül. Sőt Jetiinek szerini a souverainitás, mint minden tényleges tartalom nélküli jogviszony, mint puszta nudurn jus is fennállhat.1 A mikor tehát a törvényhozás a király souverain jogainak Boszniára és Herczegovinára való kiterjesztését törvénybe iktatja, jogosítva lesz ugyan ennek összes gyakorlati következményeit is kimondani,2 de éppen ugy jogosítva lesz a felségjogok gyakorlása tekintetében tetszése szerint másképen is rendelkezni. A megalkotandó törvény fontos politikai tekinteteknél fogva egyelőre kénytelen lesz beérni azzal, hogy Boszniát abban az állapotban helyezi a szent korona souverainitása alá, a melyben jelenleg van, vagyis az államhatalomból folyó jogok gyakorlását meghagyja az eddigi közös kormányzatnál. Tartalmilag ez kétségkivül jelentékeny megszorítását jelenti a szent korona souverainitásának. Ámde ez a korlátozás a magyar állam saját, souverain akaratából és nem valamely idegen állami akarat rendelése következtében áll be, azt Magyarországra nézve egyedül a magyar törvény teszi kötelezővé. Minthogy pedig a souverainitás csak idegen akarattal szemben való korlátlanságot jelent, de lényegében rejlik, hogy önmagái korlátozhatja,3 az ilyképen vállalt megkötöttség a souverainitás 1 «Die Lehre von den Staatenverbindungen.il Berlin, 1882. 54. I. 2 Timon Ákos: («Die Annexion und das Recht der Heiligen Krone.n Pester Lloyd 1Q08. okt. 11.)» és Kmetr Károly: («A bosnyák javaslat és a magyar kozjog.» Egyetértés, 1908 nov. 18.) kimutatták, hogy az 1880: VI. t.-cz. az okkupácziónak, mint ideiglenes viszonynak tartamára alkottatván, annak megszűntével önmagától hatályát veszti és igy a törvényhozás teljesen szabadon határozhat a felett, hogy azt hatályban tartsa-e vagy sem. 3 Concha GvSyS: Politika. I. köt. 24;. I.