Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

A VÁLASZTÓI REFORM. 29 A magyar jogfejlődés alapján épült e~ a javaslat fel, a fokozatos fejlődés alapján. Ennek bizonyitására a Jogfejlődést kell ismertetnünk. Történelmi fejlődés. A fejedelemség intézményében már a monarchikus elvet kidomborítva találjuk, de egyúttal a fejedelem hatalmát korlátolja a nemzetnek fenntartott és biztosított részesedése a közdolgok felőli tanácskozásban. Már a vérszerződés 3-ik pontja kiköti, hogy azokat a fejedelmi személyeket, a kik Almost szabad akaratjukból választották urukká, sem magukat, sem fiaikat soha ne rekeszszék ki a vezér tanácsából. A törzsszervezetnek bomlása a nemzet által gyakorolt szuverénitást lassanként és részben a fejedelem hatáskörébe viszi által. És látjuk, hogy Szent István államszervezete már a korlátlan királyság eszméje felé hajlik, ámde a király környezetében létesített közhivatalok csakhamar méltóságokká alakulnak, alapját vetik meg a király tanácsának és csakhamar megváltozik a korlátlan királyság jellege is. A% árpádhá~i királyok alatt a király és a tanács együttesen honnak törvényeket. Sőt törvényalkotó gyűléseken mindkét rendbeli - - egyházi és világi - - főurak, a nemesek, a királylyal együttesen is hoznak törvényeket. A székesfehérvári törvénynapok voltak csak olyan gyűlések, a melyeken bárki is részt vehetett. Ezek a gyűlések azonban törvénykezési, törvényalkalmazási és nem törvényhozói hatalmat gyakoroltak. A törvényhozás ama módja, hogy a király és nemzet együttesen gyakorolják eme jogot, a XIII. s;á^ad második felében meghozott törvényekből megállapítható. Az Anjouk alatt országgyűlésnek, kevés emlékével birunk.