Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

28 Dí ISSEKUTZ GYŐZŐ A jogok megismerése és a kötelességek felismerése az egyénnek a legnehezebb feladatai. Erkölcsi felfogás, értelmi szinvonal, biztosított megélhetés, történelmi ragaszkodás, vagyoni érdekeltség mind olyan feltetelek, a melyek az egyesnek a közhez való viszonyát érintik; és a közjogok megismerésénél ugy, mint a közkötelességek teljesítésénél, feltétlenül irányitólag hatnak. Az általános választói jog kérdése eme szempontok szerint birálandó el. A választói jog helyes szabályozása nem önczél, csak eszköz annak elérésére, hogy a törvényhozásban a valódi és értelmes, az őszinte és a nemzeti gondolattól áthatott akarat legyen képviselve. A magyar jogfejlődés e tekintetben irányító útmutatást adhat a magyar közéletnek, a midőn a parlamenthez beterjesztett választói reformjavaslatot bírálja. A törvényhozói jogban való részvételnek előbb közvetlen, később közvetett alapon fokozatos kiterjesztése; törekvés a nagy, az átható, a nemes gondolat, az általános választói jog felé haladásra, de óvatos megfontolása annak, hogy a választói jognak kiterjesztése nem önczél, hanem csak eszköz a közjónak, az állam nagy érdekeinek, a nemzeti életnek biztosítására, és épen ezért a nagy czélokat veszélyeztetni nem szabad az által, hogy az eszközök megválasztásában elméleti igazságokat és nem gyakorlati követelményeket veszünk figyelembe. A? általános választói jog meg fog valósúlni, a midőn annak feltélelei meg lesznek, a midőn a~ a nemzeti állam nagy érdekeit szolgálni és nem veszélyeztetni fogja. A törvényhozás előtt álló javaslat egy nagy lépés ebben az irányban. Ujabb elemeket bocsát a közjog sánczai közé, de óvatosan számol, hogy a kipróbált és megbízható, a nemzeti gondolattól áthatott tényezők a tömegek által le ne szoríttassanak.