Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A választói reform

D? ISSEKUTZ GY. A VÁLASZTÓI REFORM. 27 támogatói és követelői sorába, és ezeknek csak azt mondhatjuk, hogy az automatikus előlépés intézményének megalkotását lehet ugyan elodázni, de azt előbb-utóbb meg kell csinálni, nem azért, mert annak megalkotását az egész magyar birói kar kívánja, hanem azért mert a magyar nemzet sajátságos közjogi helyzete a magyar alkotmány legerősebb várának: a birói függetlenségnek felfelé való kiépitését sürgősen és parancsolólag követeli. A VÁLASZTÓI REFORM. Irta: Dr. ISSEKUTZ GYŐZŐ. Bevezetés. A magyar szent korona: a teljes szuverénitás. Király és nemzet jogait (magában foglalva) jelképezi. Király és nemzet akarata: a törvényhozói jog. Nemzedékek és királyok változtával a törvényhozás tényezői alakilag cserélődnek csak, épen ugy, a mint a nemzetet megillető törvényhozói jog csak alakilag változik, ha annak gyakorlására a nemzet kisebb vagy nagyobb rétegei jogositvák fel, mert a jognak két tényezője a nemzeti és a királyi hatalom lényegében mindig egy és ugyanaz marad. Legtermészetesebb folyománya a nemzet törvényhozói jogának az lenne, hogy abba a nemzetnek minden tagja befolyással birjon és ott is és akkor is, a midőn a nemzet tagjai nem személyesen és nem közvetlenül vesznek részt a törvényhozásban, azoknak a megválasztásánál, a kik amúgy is csak letéteményesei a nemzeti akaratnak — a nemzet minden tagja érvényesítse akaratát. Ámde, a mint ez a természetes és egyszerű igazság a gyakorlati élet követelményeivel összeegyeztetésre kerül, a legnagyobb nehézségek tolulnak elő. A jogoknak — kötelességek felelnek meg.