Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 1. r

VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTENETÉBŐL. I í igazságszolgáltatási ügyek menetét ellátta, lassanként a politikai felelősség jellegét ölti fel, a mint azt az 1507. évi 3.. és 7. czikkek elénk állítják és 1^ 26-ig ebben az irányban fejlődik. «Super consilio», tanácsból, kelnek az utasítások, végzések. Kétségtelen, hogyha a XVI. században beállott nagy történelmi változások nem érintették volna az ország belszervezetét és állását kifelé, nálunk már akkor megvalósulandott a rendiség keretében a felelős kormányzat eszméje. De nem szabad megfeledkeznünk arról a körülményről, hogy már a jeleztük időszakban is a magyar király egyszerre két koronát viselt: a magyart és a csehet, a nélkül azonban, hogy ez a viszony a két ország függetlenségét érintette volna. Magyarán szólva, a két országnak csak a királyhoz volt köze, de egymáshoz nem. Kifejezi ezt a viszonyt az 1492:1. t. ez. 6. szakasza, kimondván, hogy a mig a király Magyarországban tartózkodik, tanácsosai és összes tisztviselői magyarok legyenek. Ebből folyik, hogyha nem Magyarországban tartózkodik, azaz cseh koronája területén, ott azoknak kormányzati közegei környezik. A gyakorlati életben, kivált azonban a középkornak egyformaságot nem ismerő állampolitikai felfogását ha nézzük, ez az idéztük törvényben kifejezett határozott kívánság arra vall, hogy Magyarországban, noha a két ország teljesen független volt, a király mellett más befolyások is érvényesültek. Ezt bizonyltja az 1525: II. t.-cz., mely még határozottabban ismétli, hogy az idegenek zárassanak ki a királyi tanácsból. Azonban nemcsak magyar, hanem cseh részről is emeltek panaszt, mert a magyar tanácsosok szava oly ügyekben is meghallgatásra talált, a melyek csupán a cseh királyt — mint az akkori német birodalom egyik választóját — érdekelték. Ennek a forrongó belső szervezkedési folyamatnak véget vetett a mohácsi vész, és Magyarország kormányzati szervei ennek, az ország történetére oly mélyen ható történeti evolutiónak hatása alá kerültek. A külföldi befolyások egyes intézményeinken ez időpontig is éreztették a maguk átalakító erejét, de ezeket a hatásokat