Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Bírói szervezeti és hatásköri kérdések

BÍRÓI SZERVEZETI ÉS HATÁSKÖRI KÉRDÉSEK. (Közigazgatási bíróság.) Irta: Dr. WLASSICS GYULA. Macaulay az idősb Pitiről irt hatalmas essayében beszéli el, hogy Pitt első szónoklatát Tindal egy értelmetlen szóvirággal jellemezte. A jellemzés hangzatos volt. Tindal után leirta ezt a jellemzést Thakeray, Thakeray után Coxe is. Azóta százszor és százszor ismételték. «Csudálatos — mondja Macaulay, — hogy egyszer is lehetett mondani - - hanemha nevetség okáért. A közkedvesség, melyre mégis — az az értelmetlen szóvirág jutott, mutatja, mily hanyagul és felületesen szokott gondolkozni az emberek legnagyobb része.» Ezt a hanyag és felületes gondolkozást semmi sem táplálja jobban, mint a felkapott jelszó. Hány szálló igébe foglalt hamis jellemzés járja be a világot emberekről és intézményekről. Egyikről a jelszó az, hogy felületes, pedig csak az nem tetszik a jelszót gyártó és terjesztő felebarátnak, hogy az esze ragyogó és nem húzza barázdákba a homlokát. A másikról az járja, hogy az esze lomha és a nagyképűség pedantériáját terjeszti maga körül; pedig az nem tetszik a felebarátnak, hogy alapos és gondolkozása mélyen jár. Egyikre a jelszó az, hogy szerénytelen, mert önérzete van. A másik szerény, pedig az álszemérem gőgje pukkasztja. Ritkán igazak, legtöbbször hamisak a felkapott szólamok. Csak végtelenül kényelmesek. Rögtön a fölületesen és hanyagul gondolkozó számára készletben áll a «sokat mondó» csattanós [ogállam. VIII. évf. i. t. j