Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Randa az 1908 augusztus 9-iki osztrák automobil-törvényről

IRODALOM. telével hatásköre ki nem terjed (C. 1908 jun. 11. 2433. H. D. II. k. 124.). Kijelenti továbbá a Curia, hogy a kártérítési követelés elévülése csak a végleges elbocsátás napjával kezdődik, ha a munkaadó balesetet szenvedett munkását keresetképességénél magasabb javadalmazással alkalmazza (2733/1907. sz. 1908 febr. 20. 5-7. sz. 1. Megitéli a Curia a fájdalomdijat, ha a baleset az osztrák polgári törvénykönyv területén történt (7232/1907. 1908 jun. 25. ?9_ sz.) és kimondja, hogy az 1900: XVI. és 1902 : XIVt.-cz. alapján a cséplőgéptulajdonos csak szándékosság vagy vétkes gondatlanság esetén felelős (1664/1908. p. 1908 nov. 10. 4.0* sz.). Bíróságaink per analógiám alkalmazták az automobilra a veszélyes iparüzemre vonatkozó felelősség elvét, tehát marasztalják a tulajdonost mindazokban az esetekben, midőn a sérült hibáját igazolni nem tudja (budapesti tábla felülvizsgálati tanácsa G. 12. 1908 ápr. 10., Curia 1908 szept. 23. 1118/1908. és 1908 decz. 2. 3295/1908.). —• n. IRODALOM. Randa az 1908 augusztus g-iki osztrák automobil-törvényről.1 A kir. Curia 575 908. polg. sz. Ítéletében kimondja, hogy az automobilközlekedés által okozott károkért a tulajdonolt «terheli a felelősség, tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megválasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheli-e vagy sem ; és a tulajdonos a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta», mert e kérdésben «a veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkalmazni*. Ezt a határozatot a «Kereskedelmi Jog» f. évi 1. száma 2 éles bírálat tárgyává teszi, azzal, hogy nálunk «általános magánjogi elvek, melyek e kérdésre alkalmazhatók volnának, egyszerűen nem léteznek (sicl)», a Curia tehát határozatát idegen jogforrásra alapítja s arra az impulsust az 1908 aug. 9-én megalkotott osztrák törvény adta meg. 3 A támadás alaptalan és igazságtalan. Hogy értsük azt, hogy nálunk a veszélyes üzemre vonatkozó általános magánjogi elvek nnem létednek/» Talán csak nem ugy értette a czikk1 Die Schadenersatzpflicht nach österreichischem Rechte, mit einem Anhange über das österreichische Automobilgesetz vom 9. August IQO8. zweite, vermehrte Auflage, Wien, 1908. Manz. 2 Dr. Roth Pál: «Az automobilismus» cz. czikkében. 3 Automobillörvénye van még : Németalföldnek : i8g> és 1905), Dániának (1906) és Svédországnak (1907).