Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Randa az 1908 augusztus 9-iki osztrák automobil-törvényről

IROUALOM. •47 író ur, hogy nincsenek, törvénybe iktatva? Vagy a judge-made law nem jogelv r Akkor nincs sem angol, se magyar magánjog. De lényegesen eltér a Curia által felállított elv és az osztrák törvény alapgondolata is, s csak felületes ítélet mondhatja azokra, hogy azonosak. Randa osztrák kártérítési jogának néhány hónapon belől megjelent második kiadása külön függelékben tárgyalja az osztrák törvényt. Megállapítja, hogy, mig az osztrák törvény első javaslata csakugyan lényegileg ugy, mint Curiánk — az objektív felelősség, vagy mint ő mondja, «Erfolghafiung» alapján állt, addig a törvény már a vétkességi elvre (Verschuldungsprinzip) esett vissza. Értsük meg jól : magyar magánjog szerint a gépkocsitulajdonos akkor is felel, ha sem őt, sem vezetőjét gondatlanság nem terheli, kivéve a kiveendőket : vis major, culpa aliena. Az osztrák törvény szerint ellenben szabadul már akkor is, ha «bebizonyitja, hogy a károsító eredmény a gépkocsi vezetésére és kezelésére vonatkozó szabályszerű óvatossági intézkedések ellenére elhárítható nem volt», vagy hogy a balesetet harmadik vagy a káros okozta. Tehát a törvény esak vélelmezi a gondathnságot, de megengedi a hibátlanság bebi\on) Hasát. Példa: a gépkocsi vasúti sinen megy át, melynek egyik talpfája meglazult; a baleset miatt, mely ebből származik, a tulajdonos a magyar jogelv szerint felelős, az osztrák szerint — már ha a bizonyítás neki sikerül — nem.* És az a hatalmas faktor, a melyik az eredeti javaslat ilyetén megváltoztatását kivívta, az osztrák urakháza, helyesebben annak gépkocsitulajdonos tagjai voltak. Mert vannak osztrák főrendek is, a kiknek nincs automobiljuk, p. o. az egyetemi professzorok. Ezek az eredeti javaslat mellett voltak. Ne bántsuk a Curiát, a mikor igaza van ! Az osztrák törvény természetesen annyira részletezi is a kérdést, a mennyire a szokásjog csak hosszú casuistica ajapján fejlődhetnék. így kimondja, hogy a mentességet nem lehet annak a kimutatásával megszerezni, hogy a baleset a kocsi szerkezeti hibájából, vagy szerkezete helytelen működéséből, vagy az üzem természetéből eredt. A felelősség csak a közutakon való forgalomra vonatkozik. Csak a magánjog szerint felel az olyan gépkocsi tulajdonosa, a melyik jó uton 25 km.-nél nagyobb sebességet nem fejthet ki, ha a vonatkozó hatósági bizonylat a kocsin meg van erősítve. A német 1908. évi javaslat * A fenti példában nincs «erőhatalomn, a mi rendkívüli kozmikus vagy társadalmi erők hatását jelenti, csak «unabwendbarer Zufallt. Felvehetjük még, hogy a meglazulást az imént elrobogott expressvonat okozta, ugy, hogy a vasutat sem terheli culpa. R. ugyan — Exner-Ungerrel szemben — nem különböztet vis major és elhárithatlan véletlen közt, de enélkiil az egész szembeállitás csak akadémikus értékű. 10*