Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

BÍRÓI GYAKORLAT. '4S lyike elévült, mágika pedig nem. A Curía 1752 1907. sz. határozata a törvényt a gazdagodási keresetre vonatkozólag megszoritólag értelmezi ugy, hogy gazdagodási keresetnek nincs helye mindaddig, a mig a váltójogi igény valamennyi váltókötelezett ellen el nem évült ( 1752 1907. H. D. II. k. 120.). A csődmegtámadási perek, mint előző években, ugy ez idén is t< »bb határozatra adtak alkalmat, a nélkül, hogy ezek elvi tekintetben judicaturánkban lényeges változást jelentenének. így magától értetődik, hogy oly eladási ügylet, melynél a vételár a valódi értéknél nem kisebb, nem támadható meg. Ha pedig a közadós a vételárat nem szolgáltatta be a csődtömegbe, ugy a károsító cselekmény nem az ügylet megkötésében és lebonyolításában áll, hanem közadós magatartása folytán keletkezett (C. 1254/1907. H. D. II. k. 35.). Ugyanily elbírálás alá esik a künlevőségek reális ellenérték melletti átruházása is, még ha közadós az igy felvett pénzt hitelezői elől félretette (C. 141 1907. H. D. II. k. jó.).. Megtámadható ellenben az adás-vételnek a kritikus időben történt stornirozása és az áru visszaadása (C. 158 1908. K. J. 287.). A kezességvállalás csak föadós fizetésképtelensége esetén tekinthető visszteher nélküli ügyletnek, egyébként a visszteher ama vagyoni felelősségben rejlik, melynél fogva az adós a helyette teljesített fizetéseket a kezesnek megtéríteni tartozik (C. 410 1908. K. J. 209.). Nincs helye megtámadásnak a zálogházban történt elzálogosítások esetében (C. 78/1908. K. J. joo.), és a már előzőleg elzálogosított zálog tárgyak elszállítása és értékesítése ellenében sem (C. 493 1008. K. J. 272.). A fizetésmegszüntetésre következtet a Curia az adós szökéséből (141/1908. K. J. 169.), ellenben nem tekinti igazoltnak az által, hogy a közadós által kibocsátói minőségben aláirt váltók ovatoltattak, pereitettek, sőt a végrehajtás el is rendeltetett. A tömeggondnoki számadás kifogásolása, ha csődválasztmány alakíttatott, kizárólag ennek tagjait (esetleg az uj tömeggondnokot is illeti meg, ugy hogy egyéb csődhitelezök az ily tárgyalásokon részt nem vehetnek és a csődtörvény 163. §-a értelmében hozott ítélet ellen felebbezési joggal sem birnak (C. 007 1907. H. D. II. k. 122.). A kereskedelmi gyakorlattal összefüggő határozatok köréből külön szemlében tárgyaljuk a biztosítási jogot* és teljesség kedvéért felemlítjük, hogy a Curia 1908 febr. 25-én kelt XVII. sz. döntvénye a budapesti tábla előző határozatához csatlakozva megtagadta a kártérítési követelések könyvkivonati illetékességét és hogy a IV. tanács ujabb elvi határozataiban is behatóan foglalkozott az ipari veszély kérdésével, kimondván, hogy az 1907 jul. i-én életbelépett 1907: XIX. t.-cz. értelmében biztosításra kötelezettek kárköveteléseire a 82. és 83. ii-aiban felsorolt esetek kivé* L. Jogállam VII. évi. 228. és $14. sz. logillam. VIII. évf. 2. f, K>