Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

'44 BÍRÓI GYAKORLAT. hiszemü harmadik, személynek nem tekinthető. Habár a váltótörvény ,6. és 55. szakaszai értelmében a váltóbirtokosnak jogában áll a forgatmányokat kitörülni, ebből nem következik, hogy ez alapon a forgatmány szövegét kitörölve, egy kitöltött forgatmányt üres forgatmánynyá változtasson (C. 1202,1007. H. D. II. k. 117.). Az el fogad mány törlését joggyakorlatunk nem létezőnek, a/az a váltót az elfogadó ellen érvényesíthetőnek tekinti,1 mert a V. T. 21. §-a szerint az elfogadást visszavonni nem lehet. Ugyanígy döntött ujabban a Cuna akkor is. midőn a szándékos törlés nem az elfogadótól, hanem a váltóbirtokostól származott (1294 1007. H. D. II. k. 118.), habár a V. T. 21. s- ára ebben az esetben nyilván nem hivatkozhatott." Előleges szakértői szemle alapján az áru hiányára alapított váltókifi igás^ a Curia a váltóperben is figyelembe veszi (158 1908. H. D. II. k. 166.) mig a budapesti tábla szerint előleges szemle elrendelésének «a gyors eljárást igénylő váltóperben helye nincs» (5510 1906. H. D. II. k. 19. ».3 Ellentétbe helyezkedik a Curia jogi irodalmunk állásfoglalásával, midőn kimondja, hogy az intézvényezettként meg nem nevezett névaláírása folytán sem elfogadókép, sem az elfogadó együttkötelezettjekécen nem marasztalható (C. 1316 [907. K. J. 260.1. Előbbi gyakorlatához hiven utólagos jogtalan telepítésnek tekinti a Curia, midőn a váltóbirtokos az üresen kapott váltót az intézvényezett lakhelyétől különböző fizetési helylyel látta el 990 1907. K. J. 232.) és hatálytalannak minősiti azt az általános megállapodást, mel)lyel a váltóadós a váltóbirtokost feljogosítja arra, hogy a váltót «bárhol» telepíthesse (580 K)0~. K. J. 105.). A csupán telephelylyel ellátott váltó ugyan nem tulajdonképeni telepitett váltó, de azért mégis az eladó kötelessége, hogy gondoskodjék arról, hogy a kijelölt helységben a fizetésteljesités végett maga vagy helyettese jelen legyen. A váltóbirtokos tehát eleget tett kötelezettségének, ha a kijelölt helységben fizete'st keresett és ha ezt nem találta, nem köteles más időben újból elfogadót ott keresni (C. 1115/1907. H. D. II. k. 119.)A gazdagodási kereset a V. T. 90, §-a szerint a váltókövetelés elévülését tételezi fel,5 nem intézkedik azonban a váltótörvény arról, hogy mi történjék akkor, ha a váltó alapján támasztott több követelés néme1 L. Nagy F. Váltójog 41. §. 42. jegyzet. 2 V. ö. König V. Jogt. Közi. 1908. évf. 52. sz. » Reichard Zs. e határozatokról irt czikkében .logt. Közi. [908. évf. 52. sz.) arn a conclusióra jut, hogy a szakértői szemlére ép ugy mint a könyvfelmutatásra (1. HD. II. k. 17.) a tanúkihallgatás szabályát per analógiám alkalmazva, a szemlét csak akkor kellene elrendelni, ha annak tárgva a bíróság székhelyén van vagy azt az alperes oda viteti. V. ö. loldy G. fejtegetéseivel Ü. L. 1907. évf. sz. + L. Nagy F. 41. g. 2. jegyzet. 5 L. Nagy F. 00. §. 21. jegyzzet.