Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

1,8 BÍRÓI GYAKORLAT. hiszemüen veheti s jogosan vélelmezheti, hogy a czég annak eladására jogosult. Nem oszthatom ezt az indokolást. Az én -zellemi termékem nem áru. s a színházi ügynökség nem foglalkozik gondolatok adás-vételéveL A szerzői jog lényege az, hogy a szerző gondolatának gazdasági kihasználása az ő javára van biztosítva. Az előadási jog fölött is a törvény értelmében a szerző disponál s ezért a direktornak igenis kutatnia kell, vajon az általa «megvett» fordítás jogosult-e s hogy az «eladó» czég az előadási jogot valóban jogosítva van-e átruházni. A «Központi Enesitő» pláne mint hivatalos nyilvánosság, minden színigazgató reggeli olvasmánya kell hogy legyen. A jóhiszemű szerzés oltalma a forgalom könnyüségének és biztonságának érdekében áll fenn ; a szellemi termékek azonban nem tárgyai a forgalomnak, mert azok a szerző egyéniségének féltett kincsei, s a gazdasági kihasználás joga, ha át is ruházható, még mindig nem olyan forgalmi tárgy, mint a császárzsemlye. A szellemi tőke kihasználójától a legmesszebbmenő gondosságot és óvatosságot kell megkövetelnünk, s nem állhatunk rá arra, hogy bárki, belépvén a szinügynök boltjába, ott «megvegyem) egy tuczat genialitást s abból már most nyugodt lelkiismerettel húzza a jövedelmeket. Dr. Meséién/ Artúr. (Befejezése következik). ^ Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban.* Az os\tálysorsjátékkal összefüggő jcgi kérdésekben bíróságaink már több irányban állást foglaltak, a mire ismételten rámutattunk.** Ez évben a Curia (1907 decz. 10. 261 v. H. D. II. k. 42.) különösen a sorsjegynyeremény felett kötött egyezségekkel foglalkozott és itt tág körben ad helyet a megtévesztés miatti megtámadásnak. A fenti esetben a fél a sorsjegy árát még a húzás előtt való napon tette postára, igy tehát a nyereményhez való joga birói gyakorlatunk alapján kétségtelen volt; (v. ö. C. 190!! decz. 1. 369/1908. u. h., K. J. 1909. évf. 17. h.) mivel pedig az egyezség az osztálysorsjegy főelárusitójának tévedésbe ejtő felvilágosításai és magatartása folytán jött létre, tévedés jogczimén megtámadható. Egy másik esetben a Curia kimondta (4150 1908. Ker. J. 291.)r hogy a kiskorúval kötött egyezség azért érvénytelen, mert sorsjegynyereményéről a kiskorú nem rendelkezhetik. Pedig ha a sorsjegy a kiskorúnak saját szerzeménye, akkor az annak helyébe lépő nyeremény sem eshetik más jogi megbirálás alá. Az értékpapírok megsemmisítésének kizárása persze nem hat ki arra a jogviszonyra, a mely az értékpapír kibocsátása alkalmával szerződést kötő * L. előző közleményt Jogállam VIII. évf. 65. 1. ** L. Jogállam V. évf. 781. 1., továbbá Krausz Gyula: Osztálysorsjegy-judicatura. 1907..