Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. [Fejezet] A bünhalmazat. 40. r.

LJIRÓI GYAKORLAT. I 20 tehát önálló, külön szándékból ered; az arra vonatkozó speciális elhatározás, az előbbi lopásokra irányuló általános elhatározás kifolyásának s a lopá^ maga egyazon — általánosabb — elhatározás kifolyásának s a lopás maga egyazon általános elhatározás végrehajtásában elkövetettnek nem tekinthető. Nem tekinthető nézetünk szerint folytatott lopásnak a Mittermeiertól annak minősített következő eset: A tolvaj délben bemegy a korcsmába s a nyitva talált szobában ruhát lop: negyed óra múlva visszatér s uj lopást követ el; visszatér még harmadszor is, a midőn egy órát sikerül ellopnia. A szándék egysége ebben az esetben nézetünk szerint meg nem állapítható. Az olasz btkv. a folytatott bűncselekmény fogalmát így határozta meg: «a törvény egyazon rendelkezésének, habár különböző időben, de egyazon elhatározás végrehajtásában elkövetett többszörös megsértése.» Általánosan elfogadott tétel végül az, hogy folytatott bűncselekmény, habar delictumegység, az egységes delictumra megállapított büntetési tétel határai között súlyosabban büntetendő, vagyis a folytatás súlyosító körülményt képez. így az olasz btkv. szerint a folytatóit büucselekmény egy bűncselekménynek veendő, de a büntetés 1 G — 1 2 részével súlyosbítandó. Hazai Ítélkezésünk folytatólagos bűncselekményt állapíttatott meg: a) Lopásnál: C. 1883 márezius 8.1 a vasúti váltóőr esetében, a ki a vaspálya udvarába elszállítás végett lerakott boros hordókat megfúrta, illetőleg beverte, s ilykép több ízben bort lopott. C. 1883 ápril ii.2 Vádlott az épülő félben levő templom sírboltját hamis kulcscsal több ízben felnyitotta, s ott mindannyiszor lopást követett el. C. i88s" máj. 28.3 vádlottak közül ketten lopási czélzattal a Tisza partján kikötött tutajra mentek, s onnan harmadfél véka almát loptak. Egy negyed óra múlva másodízben közeledtek a parthoz, s midőn a panaszosok egyike a tolvajok elriasztására pisztolyból lőtt, az összes vádlottak dorongokkal felfegyverkezve a tutajra rohantak, az egyik panaszost főbeütötték s több véka almát elvittek. Marasztalás rablásnak tekintett lopásban (btkv. 345. §. 1. A kir. ítélőtáblának a C.-tói elfogadott indokolása szerint az anyagi halmazatot az zárja ki. hogy <>az ismételt cselekmények által előidézett összeredménv ugyanazon előleges elhatározás folyományát képezi». Az ítélethez irt bírálatában Balogh Jenő találóan utal arra, hogy ebben az esetben folytatott bűncselekményről már azért sem lehet szó, mert annak egyik lényeges ismérve: a sértett jogszabály azonossága nem forog fenn. C. 180Í. nov. io.4 Burgonyaveremből ismételten elkövetett s betörésesnek minősített lopás esetében. Az ítélet szerint a lopás "habár vádlottak a burgonya mennyiség nagyobb részét időszakonkint, többszöri hozzányulássaí tulajdonították is el, azért volt folytonosságban elkövetett egy cselekménynek minősítendő, mert a burgonyát élelmi szükségletükhöz mért időszakokban ' BJT. 6i k. ;;o. 1. — 2 U. o. 7. k. 12. I. — 1 10. k. ;o~. I. — 4 U. o. 11. k. 281. I. 'ogállam. VIII. évf. 2. f.