Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. [Fejezet] A bünhalmazat. 40. r.

128 BÍRÓI GYAKORLAT. nem folytatott lopás, ellenben folytatott lopás, ha az inas gazdája szivarládáját, a szakácsné az éleskamrát rendszerint megdézsmálja. A szándéknak — és nem az elhatározásnak — egységére helyezzük a súlyt; azért, mert minden önálló cselekmény szükségszerűen arra vonatkozó külön elhatározást tételezvén fel, cselekménytöbbség esetében elhatározás egységéről tulajdonkép szó nem lehel. A jogtárgy, illetőleg a büntetőtörvény egysége vagy azonossága kellékénél fogva folytatott büncselekménynyé csak egyszerű bűncselekmények egyesithetők ; tehát pl. több lopás ; több sikkasztás ; több csalás a folytatás elmélete alapján egy folytatott lopássá, egy folytatott sikkasztássá, egy folytatott csalássá egyesithető. De pl. lopást és sikkasztást folytatott büncselekménynyé egyesíteni nem lehet. Egyesithetők-e egyszerű és minősített esetek egymással, pl. egyszerű és betöréses lopás ? vagy különböző minősítés alá eső esetek ; pl. betöréses és hamis kulcs használatával elkövetett lopás ? A folytatott büncselekménynyel szemben elfoglalt álláspontunkból kifolyólag a tagadó válasznak adunk elsőbbséget. A sértett egysége, illetőleg azonossága, mint fogalmi kellék, általánosan el van ismerve a személy ellen, tehát jelesül az emberi élet, a testi épség, a becsület, a szemérem, a személyes szabadság elleni bűncselekményeknél. Tehát pl. a tettes három közvetlen egymás után tett lövéssel szándékosan megöl egy embert, ez delictumegység; ellenben három embernek három egymásután tett lövéssel szándékos megölése, feltétlenül anyagi halmazat. De önmagukban következetlenek azok, a kik a vagyon elleni bűncselekményeknél a sértett egységét vagy azonosságát lényeges ismérvnek el nem ismerik. Azért : az egyazon gazda szolgálatában elkövetett lopások, a menyiben a folytatás többi ismérvei fennforognak, egy folytatólagos lopássá egyesithetők; de ha a tolvaj cseléd helyet cseré!, s bűnös manipulaczióját az uj gazdánál is folytatja, a két szolgálati helyen folytatott lopásnak egyesítéséről szó nem lehet. így dönti el a kérdést Mittermeier is a «bünös viszonyoknak* az első esetben fennforgó, a másik esetben fenn nem forgó azonossága alapján. Az ő elmélete szerint ez az azonosság állapítja meg a folytatás megállapításához szükséges összefüggést. Az egyazon szolgálati helyen elkövetett lopások esetében pedig folytatott lopás megállapítható pl. a szakácsné ellen, a ki az éléskamrában, vagy a pinczében levő tárgyakat; a kocsis ellen, a ki a magtárban levő gabonát rendszeresen megdézsmálja s nem zárja ki a folytatást az, hogy a cseléd, hamis kulcsot készíttet magának, hogy az említett helyiségekbe bármikor, a gazda tudtán kivül bejuthasson. De ha a szakácsné valamely előre nem látott véletlen alkalom felhasználásával úrnőjének szekrényét kinyitja, vagy feltöri: ez a lopás az előbb emiitett lopások mellett külön s önálló lopás marad, mert a pincze vagy az éléskamra mindenkori alkalmi megdézsmálására irányuló szándék, az utóbbi, a folytatott lopás megkezdésekor előre nem látott lopásra a dolog természete szerint ki nem terjedhetett. Ez a lopás