Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1907-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. sommás értekhatár 2500 koronára emelkedett fel, nyilvánvaló, hogy e tanácsra joggyakorlatunk fejlesztése körül nagy hivatás vár. Ha hozzávesszük, hogy immár hét szaklap foglalkozik a felsöbirósági határozatoknak közlésével és megbeszélésével, be kell látnunk azokat a nehéz­ségeket, melyek joggyakorlatunk feldolgozását akadályozzák, midőn ennek anyagát a különböző közlések chaosából kell kikutatnunk.* Kereskedelmi joggyakorlatunk anyagát tehát sok helyről kellett össze­gyűjtenünk és az anyag megrostálásánál különösen sok fáradságot okoz a pusztán ténykérdésekre vonatkozó döntvények és a már számtalanszor ismételt elvi jelentések kiküszöbölése, melyek döntvénylapjaink hasábjait betöltik. A c^égbitorlás kérdésében Curiánk kezdi a helyes, azaz szigorúbb álláspontot elfoglalni, mely a tisztességtelen versenyt a hasonhangzásu czég­használat terén kiküszöböli. Már elmultak azok az idők, a midőn az i és y különbözősége elegendőnek látszott, hogy az összetévesztést kizárja, így a Curia 1907 febr. 18. 57*. 1906. sz. határozata (H. D. I. 112.) a «Singer & Comp.» czéghasználatot olyannak tekinti, mely a «Singer Co. részvénytársasága-gal szerrben alkalmas a vevőközönség megtévesztésére ; az 1907 szeptember 4-iki 8 1907. sz. határozat pedig kimondja az álta­lános szabályt, hogy a régebb czég telephelyén keletkező minden ujabb czég szövegében határozott, világos és futólagos megfigyelésnél is nyomban felismerhető különbséget kell megkövetelni, különösen pedig akkor, ha az ujabb czég a régi czéggel azonos üzletággal foglalkozik (H. D. 1. lói.). Ugyané határozat czégbitorlási keresetnek ad helyt, habár a bito­rolt czég be is jegyeztetett, mert a Kt. 17. §-a ellenére történt bejegyzés a bitorló részére jogot nem állapithat meg. Erélyesen folytatja a Curia a nagyhangzásu toldatok elleni harezot; jgy p. o. megtagadja a «párisi gyémánikirály» kitétel felvételét, mely meg­haladjaa kereskedelmi forgalomban megengedhető reklám határát (2020. 1907 H. D. I. 205.) és a közkereseti társas czégnek — szemben a részvény­társasággal — csak oly toldatot enged meg, mely az üzletnek vagy a ta­gok személyének megjelölésére szolgál, s nem tekinti ilyennek a «Danu­bius» toldatot (1068. 1907 H. D. I. 195.). A c\égvc\etöi jogosítvány megadása és visszavonásának kérdésében a Curia a Kt. 82. §-át az üzletvezetésre, 94. §-át pedig a képviseletre vonatkoztatja és e §-ok, valamint a 65. és 9^. §-ok összevetéséből helye­sen állapítja meg, hogy együttes képviselet esetén a czégvezetői jogosit­szenteli. Ha tekintetbe veszszük, hogy az 1900 : XVII. t.-cz. folytán a * Mint már többs/ör kitejtettük, e téren is az erők szétforgácsolását tapasztalhatjuk. Egy alapos, az összes segédeszközökkel rendelkező és hivatott szakférfiak közreműkö­désével kiadott döntvényközlés, melyet azután valamennyi jogi szaklap mellékletül fel­használ, jóval többel nyújtana, mint a jelenlegi állapot, mely a munkaerőket megosztja s igy eredményüket csökkenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom