Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 73 hitelezők a vagyonának jövedelmeiként jelentkező vagyonrészeket az atya tartozása fejében foglalás alá vonták. A házasságon kívül született gyermek jogállását a Tervezet a mai jogállapothoz képest lényegesen megjavította. Fontos lépés ezen a téren, hogy a Tervezet a törvénytelen gyermeket az anya családjába teljes joggal helyezi belé ugy, mint ha törvényes volna; ezzel megszűnik a törvénytelen gyermeknek családon kivül állása s az ily gyermek anyja családjának egyenrangú tagjává válik. Az igy szerzett positióban a törvénytelen gyermeket a bizottság is megerősítette. Ezen felül az atya által formaszerüen elismert törvénytelen gyermekek kedvezményezésével a Tervezet a törvénytelen gyermekeknek egy privilegizált csoportját emeli a többi fölé (346—347. §.)• Az elismerés intézményét azonban tulajdonképen csak a Főelőadmány töltötte ki megfelelő tartalommal (III. 142.1.), melyet a bizottság nemcsak hogy magáévá tett, de még ki is bővített. E szerint az atya által formaszerüen elismert törvénytelen gyermek a törvény erejénél fogva: az atya nevét viseli; a törvényes gyermekekkel egyenlő tartásigényt nyer; az anya halála vagy akadályoztatása esetén a szülői jogot felette az atya gyakorolja; végül a gyermeket atyja hagyatékában örökségként annak bizonyos (még csak meghatározandó) hányada illeti, a mit mint törvényes gyermek kapna. Ezáltal a törvénytelen gyermek elismerése reális tartalmú intézménynyé, amolyan kisebb foku törvényesitéssé lett, a mi az ilyen elismert gyermekek által az életben elfoglalt családi állásnak tényleg meg is felel. Ezzel kapcsolatban még egy áthidalás vált szükségessé az elismert és az el nem ismert törvénytelen gyermek jogállása közt. A törvénytelen gyermek tartáskövetelése ugyanis az atya halála után is fennmarad, bár az örökösök által megváltható (T. 353. §. II.); az elismert gyermek viszont az atya halála után nem kaphat öröksége mellett még tartást is, a mint hogy ilyet a törvényes gyermek sem kap. Nehogy ily módon az elismert gyermek az atya halála után rosszabbul járjon, mint az el nem ismert törvénytelen gyermek: a bizottság felvette azt a cautelát, hogy az elismert gyermek öröksége legalább akkora legyen, mint a mily vagyonrészszel tartásigényét meg lehetne váltani, ha nem lett volna elismerve. A Főelőadmány fölvetette, de már szintén tagadólag oldotta meg azt a kérdést: vájjon nem kellene-e az elismert gyermekek jogállásához hasonló kedvezményben részesíteni a jegyesek gyermekeit, valamint a csábítás vagy erőszak utján, vagy függőségi viszony felhasználásával házasságon kivül nemzett gyermekeket is ? A bizottság ily továbbmenő kivételeket nem látott helyén valóknak, mert a kellő határt nem lehetne megvonni s a kivételeknek mértéken tul való kiterjesztése a házassági intézmény szilárdságát veszélyeztethetné. A Tervezet a mai joggal egyezően a törvénytelen gyermek tartáskövetelését nem családjogi, hanem közönséges követelésként konstruálja, a miből a törvényes gyermekekre több irányban háramolhatik sérelem.