Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése

74 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. A Főelőadmány c sérelmeket megszüntetni igyekezett (III. 148- l.)> s a bizottság ugyanerre az álláspontra helyezkedve, a törvénytelen gyermek tartáskövetelését is családjogi követeléssé változtatta át. Ehhez képest a törvénytelen gyermek — a mellett, hogy az atya tartáskötelezettsége az anya és az anyai rokonok ebbeli kötelezettségét feltétlenül megelőzi — egyebekben ugyanazoktól az előfeltételektől függ, mint a törvényes gyermek tartása; a törvénytelen gyermek tartása a feleség és a törvényes gyermekek tartásával egyenrangú s összeütközés esetében aránylagos megosztás utján nyer kielégítést. A humanismus szellemében oldotta meg a bizottság az cxceptio plurium concumbentium nehéz kérdését is. A Tervezet a mai joghoz képest a törvénytelen gyermek tartáskövetelését tartalmilag jelentékenyen kiterjesztette, viszont azonban előföltételeiben szigorította és a gyermektől megtagadta a tartáskövetelést a természetes atyával szemben, ha a gyermek anyja a fogantatás időszakában mással is közösült (360. §.). A Tervezetnek ezt a rendelkezését, mint visszaesést a mai joggal szemben, az irodalomban erősen megtámadták (Főelőadm. III. 193—203.); ezért a Főelőadmány compromissumot javasolt a mai jog és a Tervezet között (III. iq.l E szerint a Főelőadmányban a mai joghoz képest biztosított nagyobb terjedelmű tartásigény csak akkor illetné a gyermeket, ha a másokkal való közösülés plurium az anyára rá nem bizonyul; azonban a mai jog szerinti kisebb terjedelmű tartásigény (szükséges tartás a 14. évig) illesse meg a gyermeket akkor is, ha az anya többekkel közösült, kivéve (ugyancsak a mai gyakorlat értelmében) azt az esetet, ha az anya a fogantatás időszakában feslett életmódot folytatott. A bizottság mind a Tervezetből, mind a mai jogból a humánusabb rendelkezéseket párosította össze: a tartáskövetelés nagyobb terjedelmére nézve a Tervezet álláspontját fogadta el, az exceptio plurium szűkebb alkalmazhatóságára nézve pedig a mai jogot. A bizottság czélzata e részben más szóval az, hogy a törvénytelen gyermeket a Tervezet nyújtotta kedvezmények minden esetben megillessék akkor is, ha az anya a kritikus időben többekkel közösült, de ne illesse meg semminemű tartáskövetelés, ha az anya ebben az időben feslett életet élt; a feslett élet fogalmát pedig a bizottság a mai gyakorlat ingadozásaival szemben szabatos formulával olyképen kívánja megszükiteni, hogy az csakis az iparszerüleg folytatott kéjelgésre legyen vonatkoztatható. A gyámság és gondnokság intézményei körében lényegesebb alapelvi változtatás a Tervezettel szemben nem merült fel. A bizottság is megerősítette a Tervezetnek azt a rendszeri álláspontját, mely szerint a kiskorúak gyámságát és a teljeskoruaknak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését (1877 : XX. t.-cz. 28. §. a)—cj, T. 7. §.) a gyámság közös nevezete alá foglalja s egészben véve egységes szabályoknak veti alá. Ehhez képest a gondnok kirendelése teljeskoruak részére minden esetben csak protectiv, a cselekvőképességet nem érintő rendszabály, melyet azonban