Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyuzete Magyarországon

650 Dí BAUMGARTEN NÁNDOR mig az ingatlanok és az emiitett tőkék és biztositási alapokra Magyarországon még ez esetben is külön csőd nyitandó. Érdekes kérdés, vajon hogy alakul a helyzet akkor, ha a külföldi főtelep helyén csőd nem nyittatott és vajon joga van-e magyarországi hitelezőknek ily esetben a külföldi kereskedelmi társulatnak itteni fióktelepe ellen csődöt kérni anélkül, hogy előbb a külföldi székhely bíróságához kelljen csődnyitási kérelmével fordulnia. Mint fentebb láttuk, a szövetkezet és részvénytársaság fióktelepe ellen nálunk külön csődnek van helye. Kérdés, hogy már most ennek hatálya pusztán a kereskedelmi törvény 21 r. §-a értelmében elhelyezett tőkékre vagy pedig egyéb vagyontárgyakra is kiterjed. Részemről az utóbbi magyarázat mellett foglalok állást, mert ha már a külön csőd Magyarországon megnyittatott, ez az összes itt feltalálható ingó és ingatlan javakra kiterjed. Még bizonytalanabb a helyzet egyéb külföldi kereskedelmi társaságokkal szemben, a melyek közzé nemcsak a közkereseti és betéti társaság, hanem bejegyzési joggyakorlatunk folytán a korlátolt felelősséggel alakult társaság is tartozik. Kötesesek e már most a belföldi hitelezők bevárni, a mig az — esetleg tengeren tuli — székhely bírósága a csődöt megnyitja és az ingóságokat átkéri, vagy pedig a fióktelep elleni csőd megnyitását kérhetik, ha annak hazai törvény szerint fennforgó előfeltételeit igazolják. Utóbbi megoldás, melyet a német csődtörvény* expressis verbis is magáévá tett, a belföldi hitelezők érdekének és csődtörvényünk szellemének is inkább megfelel és hazai joggyakorlatunk is erre enged következtetést.** Nem mond ennek ellent a kereskedelmi törvény * L. 208. §. és Wilmowski: Deutsche Reichskonkursordnung 520. I. ** A temesvári tábia 856/1892. sz. hat. megtagadta az ingók kiadását, midőn a Temesvárott és Bécsben bejegyzett egyéni czég ellen előbb Temesváron, azután Bécsben nyittatott meg a csőd (Grill Dtár V. köt. 17J6. sz.). Igaz, hogy itt alakilag két — habár ugyanazonos — főtelep bejegyzéséről volt szó. Az ítélet szerint a csődtörvény kifejezetten el nem intézi azt a kérdést: «hogyha ugyane-y közadós ellen több biróság rendelt csődöt, ugy hogy az összeütközés bel- és külföldi csőd elrendelésére különben egyaránt illetékes bíróságok között merül fel, melyik és mennyiben van a csődeljárás folytatására hivatva s melyik köteles a közadós ingóit a másiknak