Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyuzete Magyarországon

KÜLFÖLDI KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK. 217. §. 4. pontjában megállapított az a jog, «hogy a sikerte­len végrehajtás esetén a fióktelep törlése kérhető», a mi ön­magában persze sovány malaszt volna a pénzére éhes hitelező­nek. Ha a fióktelep elleni csődnyitás lehetőségével számolunk, ugy el kell döntenünk azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a hazai csődnyitás után a főtelep külföldi törvényszéke is csődnyitást rendel el. Itt két megoldás lehetséges, vagy ele­get kell tenni az ingók kiadatása iránti külföldi megkeresésnek, vagy pedig le kell folytatni a hazai csődeljárást. Mivel pedig csőd­törvényünk a csődmegszüntetés okai között a külföldi megkeresést nem emliti, nem marad egyéb hátra, mint a párhuzamosan lefolytatott csődeljárás, mig a 75. §. előírása csakis azokra az ese­tekre vonatkoznék, midőn a külföldi csődnyitás a belföldi telep elleni csődkérvényt megelőzte. Végül, hogy teljes képet alkossunk a külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyzetéről, fel kell emlitenünk, hogy értékeik, valamint részvényeik forgalma ugyanoly feltételek mellett szabad, mint a magyar hasonló értékeké és hogy megadóztatásuk is analóg elveken nyugszik. Az adókivetésnél különbséget kell tennünk a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok (részvénytársaság és szövetke­zet) és egyéb kereskedelmi társulatok közt. Előbbiek belföldi üzletükről külön szabályszerű könyveket tartozván vezetni, adó­juk az általuk bemutatott mérleg alapján a tiszta nyereség io° o-ában állapittatik meg. Ehhez az adóhoz járul még az adó 30%-át kitevő jövedelmi pótadó és a községi adók, melyek p. o. Budapesten ez idő szerint 33%-ban vannak megállapitva ugy, hogy a külföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok itteni üzletükben elért tiszta nyereségüknek mintegy 16—17%-át fizetik adó fejében. Az egyéb kereskedelmi társaságok, úgymint az egyes keres­kiadnh). A határozat az ekként felmerült illetékességi összeütközést a csődtömeg 72. §. utolsó bekezdésének analógiájára annak a bíróságnak javára dönti el, mely a másikat a csődnyitás által megelőzte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom