Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyuzete Magyarországon

KÜLFÖLDI KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK. indokolatlan kedvezmények némely társulatokkal szemben és teljes megbizhatlansága az előzetes engedélyezési eljárásnak, mely a későbbi működés iránya tekintetében semmi garancziát sem szerezhet, sőt az előzetes engedély kiállításával quasi hatósági felelősséget vállal oly üzletekért, melyek a közönség bizalmát az állami jóváhagyás czégére alatt megszerezhették. Az engedélyezési rendszertől, melyet a Code de Commerce honositott meg, már Francziaország is eltért és eredeti alakjában — Oroszország, Bosznia és Románián kívül — már csakis a szomszéd Ausztriában van érvényben, mely ilykép a mi rendszerünknek teljes ellentétét demonstrálja, és a külföldi társaságok helyzetét egész más alapokra fekteti. Az osztrák kereskedelmi törvény 208. §-a, az 186 5 november 29-diki rendelet, a külföldi biztosító társaságokról szóló 1873 márczius 29-diki törvény és az ehhez csatlakozó 1896. évi Regulativ teljesen az engedélyezési eljárás alapján állanak és ugy külföldi mint belföldi társaság működését a közigazgatási hatóság előzetes határozatától teszik függővé. Ehhez járul még, hogy az 1865. évi rendelet I. czikkének c) pontja szerint «az engedély megtagadható, ha a társaság ezéljai az ausztriai államérdekekkel ellenkeznek és ha alapszabályai az osztrák törvényeknek forgalombiztonsága iránti elveivel nem ütköznek össze,» a mi nagyon is tág teret nyújt az önkénynek és hogy a IX. czikk jogot ád a kormánynak az engedély visszavonására, ha a társaság a törvényes szabályokat be nem tartja, a mi felett ismét a kormány dönt. Az osztrák és magyar rendszer közti kardinális ellentét azonban nem akadályozta meg, hogy e két állam kereskedelmi társaságaik kölcsönös elismerése kérdésében megegyezésre ne lépjen, a mi frappáns példáját mutatja annak, hogy a viszonosság megállapítása nemzetközi szerződés utján még a legdivergensebb törvényhozások közt sem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe. Ausztria és Magyarország közti kereskedelmi összeköttetés és a fennforgó gazdasági viszonyok pedig a kér-