Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyuzete Magyarországon

ó48 D? BAUMGARTEN NÁNDOR dés ily irányú rendezését megfelelő törvényhozási intézkedések utján egyenest megkövetelték. Az erre vonatkozó legújabb törvényalkotás az 1907. évi kiegyezési törvény 19. czikke, mely szerint: «Az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok) korlátolt felelősségű társaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek működésüket a másik állam területére az ott törvényesen megengedett üzletekre kiterjeszthetik és ott fióktelepet állithatnak. Ily esetekben a belföldi társaságokkal és intézetekkel egyenlőknek tekintetnek és a másik állam területén folytatott üzleteikre nézve csupán azoknak a szabályoknak vannak alávetve, a melyek a belföldi vállalatok hasonnemü üzleteinek folytatására nézve érvényesek.* A kiegyezési törvény mindazonáltal kifejezetten fenntartja a részvénytársaságok, biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása és ezek üzletének folytatása iránt létesült megállapodásokat, melyek az 1878: XXII. és 1899: XXXIX. t.-cz.-kékben, illetőleg az ezeknek, szórói-szóra megfelelő osztrák törvényekben foglaltatnak. A két szerződő állam ezek értelmében egymás kereskedelmi társaságainak működését a takarékpénztári intézetek kivételével megkönnyitik. így az osztrák intézeteknek más külföldi intézetekkel szemben nem kell a Magyarországon elhelyezett tőkét kimutatniok és a viszonosság fennforgását igazolniok. A biztosító társaságok ezenfelül azt is kötelesek igazolni, hogy nem csak anyaországukban, hanem a fióktelep területén érvényes jogszabályoknak is mindenben megfeleltek. Ez intézkedések is mutatják, hogy homlokegyenest ellenkező rendszerek daczára lehetséges volt a külföldi társaságok helyzetét Ausztria és Magyarország között a kölcsönösség elve alapján rendezni; igaz, hogy ez által gyakorlatilag az a fél jár rosszabbul, mely kereskedelmi társulatai működését szabadabban szabályozza. így pl. az osztrák biztositó társulatok Magyarországon eredeti alapszabályaik mellett is folytathatnak üzleteket,