Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar nemzetközi magánjog

A MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG. A mondottakon kivül még bizonyítékul szolgáljon az a tény is, hogy a magyar kormány kiküldötte (dr. Tőry) a harmadik és negyedik hágai conferentián egész határozottan kijelentette,* hogy Magyarország fenntartja a jogát az ingatlan hagyatékra a lex rei sitae alkalmazása tekintetében. Az örökösödési jogban tehát hazánkban a jogegység elve meg van törve, ingatlan hagyaték illetékességi és érdemi tekintetben a területi jog alá tartozik, ingó hagyaték ellenben illetékességi és érdemi tekintetben az örökhagyó honi jog alá tartozik. Midőn meghatároztuk azt, hogy az ingatlan hagyatékra a lex rei sitae alkalmazandó, meghatároztuk tulajdonképen a lex rei sitae alkalmazásának legszélső esetét, és kétségtelen már ebből az esetből, hogy az egész dologi jog a lex rei sitas alkalmazási körébe tartozik. A területi jog nyer végül alkalmazást a kötelmi jog körében is. Minden szerződés része az állam forgalmának és e forgalom ellenőrzése és irányítása az állam gazdasági érdeke. Szükségszerüleg következik, hogy azokat a határokat, a melyeken belül a felek szabadon rendelkezhetnek, annak a területnek a joga van hivatva meghatározni, a mely terület gazdasági forgalma a szerződés által a legközvetlenebbül érintve van. Kérdés az, vajon melyik állam ez? Az az állam-e, a melynek területén a szerződés kötve lett; az az állam-e. a melynek területén a szerződés teljesítve lett, avagy az az állam-e, a melynek lakosai, illetőleg alattvalói a felek? Határozott választ erre a kérdésre adni a magyar tételes jog szempontjából alig lehet. Birói gyakorlatunk igen hiányos, általános és törvényes intézkedésünk pedig nincsen. Birói gyakorlatunk a házassági vagyonjog tekintetében ugyan megállapította azt, hogy szerződés nemlétében a vagyonjogi rendszer meghatározására, illetőleg a szerződés esetében a szerződés érvényességének (anyagi tekintetben) meghatározására a férj államának törvényei mérvadók, mégis ugy hiszem, * Actes de la troisiéme Conference no. és m. 1. és Documents de la quatriéme Conference 215. 1.