Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai
D? MAGYARY GÉZA egészen helytelen a nemzetközi perjog fogalommeghatározását erre alapítani. A magánjogok nemzetközi védelmében a legfontosabb kérdések: vajon az állam a külfölddel szemben megtagadja vagy pedig megadja-e a jogvédelmet? Es ha azt megad)a: vajon azt feltétlenül, feltételesen, t. i. viszonosság feltétele mellett vagy pedig csak szerződés alapján adja-e meg? Ehhez járul a külföldi íelperessel szemben a cautio iudicatum solvi, az alperessel szemben az illetékesség, a külföldi ítélet tekintetében pedig jogerejének elismerése, különösen végrehajthatóságának szabályozása. Ezeknél a kérdéseknél nincs szó a bel- és külföldi perjogi szabályoknak konkurrencziájáról, hanem itt minden állam egyoldalulag vagy pedig szerződésileg meghatározza az ő jurisdictiójának viszonyát egy másik állam jurisdictiójához. Ehhez a szabályozáshoz azután csak mint következmény fűződhetik az a kérdés, hogy a belföldi biróság menynyiben alkalmazhasson külföldi perjogot s épen ezért helytelen ezt mint a lényeget kitevő kritériumot a fogalommeghatározásnál előtérbe tolni. A magyar jog is meghatározván viszonyát a külföldi jurisdictióhoz, a külföldi perjog alkalmazását illetőleg több irányban rendelkezik. így mindenekelőtt kimondja azt, hogy a magyar biróság a külföldi biróság megkeresése folytán teljesítendő perbeli cselekvényeket a magyar jog szerint köteles foganatosítani. Ezen a szabályon azonban a hágai nemzetközi egyezmény enyhített, a mely lehetővé teszi a megkeresések foganatosításánál a külföidi perjogi szabályoknak alkalmazását is. Az egyezmény 10. czikke elrendeli, hogy a megkeresett hatóság köteles eleget tenni a megkereső hatóság ama kérelmének, hogy az eljárás különös alakban történjék meg, még ha ez a megkeresett állam törvényhozása által nincs is szabályozva, feltéve, hogy az eljárásnak szóbanforgó alakját ez a törvény nem tiltja. A végleges perrend törvényjavaslata ezt a szabályt egyezmény esetén kivül is felállítja követendő szabály gyanánt (17. §.).