Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai
A MAGYAR POLGÁRI PERJOG. 6.5 Másfelől pedig, mint már érintettük, az okiratok tekintetében a magyar jog azt a szabályt állítja fel, hogy azok érvényét ama külföldi jog szerint, a hol felvétettek, kell megítélni (1868: LIV. t.-cz. 179. és 180. §§.). Ez a szabály általában minden iratra áll, a melyet a biróság a perben felhasznál. Más tekintetben a magyar jog nem rendelkezik, de azért nem szenved kétséget, hogy más esetekben is fog a magyar biróság külföldi perjogot alkalmazni. így a külföldi személyeknek perbeli jog- és cselekvőképességét is, legalább szabály szerint, a külföldi jog szerint kell elbírálni. A bizonyitás körében is gyakran kell a bíróságnak külföldi joghoz nyúlnia, a nélkül azonban, hogy az egyes eseteket pontosan meg lehetne állapítani. A külföldi bizonyítási szabályok alkalmazása a belföldi perben, nagy gyakorlati jelentősége daczára is, egyike a legnehezebben megoldható kérdéseknek a nemzetközi polgári perjogban. Különösen vitás az, vajon a bizonyitási teher, a bizonyító eszközök alkalmazhatósága és azok bizonyító ereje a külföldi vagy pedig a belföldi jog szerint itélendő-e meg? Valamennyi közt leghatározottabban nyilatkozik meg ebben a kérdésben az olasz jog, a mely abból a felfogásból indulva ki, hogy a perben alkalmazandó bizonyító eszköz kiegészítő része a perben elbírálandó magánjogi viszonynak, tehát épen ugy magánjogi jellegű mint emez, azt rendeli, hogy a kötelmek bizonyitó eszközeit az a törvény határozza meg, a melynek területén a kötelem létrejött (polgári törv.-k. 10. §.). Az irodalomban pedig a perben alkalmazandó szabályoknak két csoportját különböztetik meg: az ordinatoria és decitoria litis-t. Az utóbbiak, melyek közé a fentebb emiitett bizonyitási szabályokat is sorolják, magánjogi természetűek, s így ugyanazon jog uralma alatt állanak, mint az elbírálandó magánjogi viszony. Ellenben az előbbiek tisztán perjogi természetűek, s igy mindig a lex fori köréből veendők. Ezzel szemben áll az angol és az angol-amerikai jognak