Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai

A MAGYAR POLGÁRI PERJOG. gyanánt fűződik a jogerős itélet kifogása — exceptio rei iudicatae. Az irodalomban sokat vitatott kérdés, vajon az exceptio rei iudicatae-nak külföldi elismerése ugyanazon feltételek alatt áll-e mint a végrehajthatóság? A revideált (1898. évi) német perrend (328. §.) a kérdést igenlően oldotta meg, mely okból e törvény nem arról rendelkezik csupán, hogy mikor nem hajtható végre a külföldi itélet, hanem általában arról, hogy azt mikor nem lehet elismerni. Mi a jelenlegi magyar jog szempontjából is leghelyesebbnek tartjuk azt a megoldást, hogy a külföldi itélet végrehajthatóságának és a hozzá fűződő exceptio rei iudicatae-nak ugyanazok legyenek a feltételei. A végleges perrend törvényjavaslata, követve a német perrendet, ezt igy világosan el is rendeli (414. §.). Ez is ugyanis egész általánosságban azokat az eseteket szabályozza, a melyekben a külföldi ítéletet a belföldön nem lehet elismerni. IV. Midőn most befejezésül arról is meg kell emlékeznem, hogy a külföldi perjog a magyar bíróság előtti eljárásban menynyiben érvényesül, előbb a nemzetközi perjognak általában elterjedt fogalmi meghatározását kell kritika tárgyává tennem. A nemzetközi perjog uralkodó fogalmi meghatározása az, hogy e jog alatt azok a szabályok értendők, a melyek a belés külföldi perjog közti összeütközést kiegyenlítik. Ez a meghatározás egészen a nemzetközi magánjog mintájára készült. A mint ez a kül- és belföldi magánjogi jogszabályok versenyzése esetében azt dönti el, hogy a kettő közül melyiket kell alkalmazni, hasonlóképen a nemzetközi perjog is azt dönti el, hogy egy adott esetben a bel- vagy pedig a külföldi perjog kerül-e alkalmazásra. A nemzetközi polgári perjognak ez a meghatározása, mint ezt már többször volt alkalmam kifejteni, nem helyes. Mindenki tudja, hogy a belföldi bíróság előtti eljárásban a külföldi perjognak aránylag csak kis szerepe van, s azért