Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

A MAGYAR JOGRÓL. 59? triaitól s annyira önálló, hogy még tartalmi rokonság vagy azonosság is csak kivételesen állapithaló meg. Ali ez különösen a közjog és közigazgatás terén, a mely M agyarországon, mint régtől fogva alkotmányos s önkormányzati szervezettel bíró országban, egészen sajátságos alakulást mutat s a melynek modernebb alapokra való helyezésénél is, a mint az különösen 1848-ban a népképviseleti és felelős miniszteri rendszer meghonosításával történt, nem a közvetlen osztrák vagy német szomszédnépek, melyek abszolutisztikus kormányzatuk mellett mintául nem szolgálhattak, hanem a tőlünk távolabb eső angol és franczia nemzet intézményei és felfogásai voltak irányadók, a melyeket a magyar államférfiak és publiczisták mindig nagy előszeretettel tanulmányoztak és követésre ajánlottak. De a magán- és büntetőjog terén is a magyar jogfejlődés annyira önálló és független az osztráktól, hogy ennek befolyása még abban az időben sem érezhető lényegesebben, midőn politikailag és társadalmilag az osztrák uralom hatása legerősebben érvényesült. 1848-ig a magyar magán- és büntetőjog és birói szervezet abban az alakban állt fenn, a mint az az országgyűlések által évszázadokon keresztül megszavazott s a király által szentesitett törvényeket tartalmazó Corpus Jurisban, s legfőképen a szokásjogot összefoglaló s még 1^ 14-ben Werbőczy István által szerkesztett u. n. Tripartitum-ban, valamint a megyei és városi statutumok-ban le lett rakva s a mely szorosan a különböző rendi tagozatoknak, különösen a tulajdonképeni nemzetet képviselő kiváltságos nemességnek érdekeihez simult, ugy hogy még a római és kánonjognak befolyása, mely a nyugati nemzetek jogi felfogását annyira áthatotta, sem tudott nagyobb mértékben érvényesülni. Csak midőn ugyancsak 1848-ban a nemesi kiváltságok megszüntettettek s különösen a parasztnép a jobbágyi köteléktől felszabadittatott s a nemesi birtokok családi lekötöttsége, az u. n. ősiség (aviticitás) eltörültetett s azoknak forgalma és átszállása szabaddá tétetett: lehetett szó arról, hogy most már a magyar jogfejlődés is uj, a Jogállam. VII. évf. 8. f. j8