Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - A magyar jogról
T94 NAGY FERENCZ nyugati nemzetek modern felfogásaihoz simuló s a változott társadalmi, gazdasági és forgalmi viszonyoknak megfelelő irányt vegyen. Az 1848—49. évi szomorú események, sajnos, megakadályozták a nemzetet abban, hogy az uj törvények által teremtett jogrendet mindjárt megfelelően kiépitse, sőt a szabadságharcz leverése után Magyarország tényleg az osztrák császárság leigázott tartományává degradáltatván, az osztrák kormány az osztrák jogot is a nemzetre oktrojálta. Ez az állapot szerencsére nem tartott sokáig; már 1861-ben visszaállíttatott a tulajdonképeni Magyarországon az előbbi magyar jog az uj viszonyok által követelt változtatásokkal s midőn 1867-ben az alkotmány helyreállíttatott s a nemzet királyával kiegyezett, megnyílt a tér az elmulasztott reformok keresztülvitelére, Magyarország jogéletének modern irányban s a jelenkor követelményeinek megfelelő regenerálására. Ezzel kezdődik Magyarországon az a folyamatban lévő s remélhetőleg állandó korszak, melyben ez az ország valamint politikailag és gazdaságilag, azonképen jogilag is önrendelkezőleg a müveit európai államok sorába lép s ámbár ez a nagy munka távolról sincs befejezve s még sok van hátra, hogy ez az uj jogi épület betetőzést nyerjen, mégis már igen sokat végeztünk el belőle a lefolyt 40 év alatt s habár különösen eleinte nagyon kevés tapasztalattal rendelkeztünk arra nézve, hogy az egyes intézményeket miként rendezzük, mi a legjobb, a mit a külföldön láthatunk s mi felel meg a hazai viszonyoknak, minélfogva kikerülhetlenül hibákba is estünk: mégis egészben véve nagy haladásra mutathatunk reá s ujabb törvényalkotásainkat és jogszolgáltatásunkat nyugodtan bocsáthatjuk a külföldi jogászvilág birálata alá. Azt is el kell ugyan ismernünk, hogy minél kevesebbet menthettünk az egészen megváltozott viszonyok miatt saját nemzeti jogi meggyőződésünkből s minél nagyobb mértékben utalva voltunk a külföldi minták tanulmányozására és követésére:
