Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. ^JJ birodalmába tartozik; semmikép sem érintheti azoknak az elveknek jogfolytonosságát, melyeken Ausztriához való viszonyunk alapul; jogilag nem gyöngithette a magyar királyság függetlenségét, bár tényleg egyidőre azt felfüggesztette. Voltak az elnyomatásnak korábban is majd ily súlyos korszakai; ily időkben Magyarország, bár a hatalmasabb anyagi erőszakkal szemben tehetetlen volt, mindenkor a jogfolytonossághoz ragaszkodott, türelmesen várva, mig az idők változása lehetővé tette, hogy a gyakorlati valóságot összhangzásba hozza a jogi igazsággal ; de ebből a jogi igazságból soha sem adott fel egy atomnyit sem, s mindig diadalát érte meg ugy az általános elnyomatással, mint részleges megnyirbálásával szemben. 1867 volt eme feltámadások egyikének az éve; ugyanez Ausztriával való viszonyunk gyakorlati kivitelét illetően uj szabályokat teremtett, melyek azonban, mint egy rájok vetett rövid pillantás meg fog bennünket győzni, e kapcsolat alapelvét, a magyar nemzet souverain függetlenségét, érintetlenül hagyták. III. Az 1867-iki kiegyezésnek nevezett hires közjogi tény az ugyanaz évi XII. t.-czikkben foglaltatik. Első (declaratonus jellegű) részében ez a törvény újból megállapítja a pragmatica sanctio értelmét, a mint azt fentebb kifejtettem, s hangsúlyozza annak két elvét; souverain nemzeti függetlenségünket s az Ausztriával való kölcsönös védelmi kötelezettségünket. Azután megállapítja, hogy az a körülmény, hogy Ausztria alkotmányt nyert, a mi népeinek jogot ad kormányának az ellenőrzésére (ugy, miként mi is ellenőrizzük a magunkét), néhány uj intézkedést tesz szükségessé a kormányzás ama ágaira nézve, melyek közvetlenül a kölcsönös védelemre vonatkoznak, s melyekre nézve legalább is felettébb kívánatos, hogy a két állam együttes eljárása feltétlenül biztosittassék. E czélból a nemzeti védelem két nagy szerve, a külügyi és hadügyi kormányzat, bizonyos fokig közös ügynek nyilvánittatik, de csakis a végrehajtás fokán, a hol a cselekvés kezdődik. A rájuk vonatkozó törvényhozás (mint a nemzetközi szerződésekhez való hozzájárulás, a Jogállam. VII. évf. 8 f. }7