Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

BIROI GYAKORLAT. ; 4 } BÍRÓI GYAKORLAT. Á Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. ^ VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. (Folytatás.) * A kir. itélő tábla B. ellen irányuló ölési szándékot fogadván el bizonyítottnak, vádlottat szándékos emberölésben, a btk. 95. §-nak is felhívásával bűnösnek mondta ki. Indokai : aj minthogy az ölési szándék bizonyítva van, az ezen szándék által átfoglalt cselekmény minösitésénél közömbös, vajon ellenségét B.-t vagy jó barátját R.í ölte-e meg; b) minthogy vádlott csak egy embert akart ölni; és szándéka csak B. személye ellen volt irányozva, ellenben R.-t sem a lövések előtt, sem a lövések alatt nem látta, hogy ez a lövések irányvonalába véletlenül lépett be : vádlott terhére csak a szándékos emberölés eshetik beszámítás ala. c) közvetlen egymásutánban tett két lövést ugyanazon akaratelhatározás folyománya gyanánt csak egy cselekménynek kell tekinteni ; d) a vádlott által B. személyén ejtett sértés, tekintettel arra, hogy a lövések rendszerint járt helyen történtek, a btk. 310. §-a szerint gondatlanságból okozott sértésnek tekintendő. Delictumegység a természetes cselekményegységre tekintettel állapíttatott meg. Kir. Curia előre megfontolt ölési szándékot látván fennforogni, gyilkosságot állapított meg. Az ítélet indokolásából kiemelendő : ((elfogadtatott a masodbiróság álláspontja, hogy vádlottat csak egy cselekmény terheli, még pedig annál inkább, mert a lövés félremenetele jelen esetben a beszámításnál jelentőséggel nem birván, ugy veendő, mintha a vádlott fegyveréből jött összes löveg B.-t találta volna. Fennforog tehát eszmei halmazat, még pedi^ a gyilkosság és gyilkosság kísérletének halmazata, mely azonban külön minősítés és beszámítás alapját ép oly kevéssé képezheti, mintha egy ember több lövéssel öletik meg, vagy a halálos sértésen kivül még más súlyos testi sértés is ejtetett rajta.» Az ismertetett birói ítéletekkel szemben álláspontunk a következő : a) Tekintve, hogy a B. személyében megsérteni czélzott és abei ratio ictus folytán R. személyében tényleg megsértett jog büntetőjogi értéke egyenlő, vagyis tekintve, hogy az elkövetett bűncselekmény akár B. személye, akár R. személye ellen követtetik el, egyenlő büntetési tétel alá esik : feltétlenül helyes mindkét bírósági ítéletnek az a része, a mely a szándékban elfogadott különbségnek megfelelően vádlottat bevégzett szándékos ember* Előző közleményeket 1. Jogállam II., 111., IV., V. és VI. évfolyamában.