Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Bíróságaink magánjogi gyakorlata 1907-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. s a közszerzemény, mely különben sem általános érvényű jogintézmény, az esetek többségében a nő részére juttat oly vagyont, meiy házasság hijján a férjé volna. A férj javára egyedül a praesumtio Muciana szolgál ; vélelem, a mely a maga kathegorikus voltával néha valóban igazságtalan. A nő a nevére kiállított és a férj kezében lévő 'akarékbetéti könyv kiadását követelte egy perben, melyet a Curia* a mult év elején döntött el. A férj azzal védekezett, hogy az összeg a házasság tariama alatt szereztetett, tehát közszerzemény, melyet a házasság fennállása alatt kiadni nem köteles. A felsőbíróságok arra való tekintettel, hogy a nőnek férjhez menetelekor volt ingatlana, hogy a férj éveken át haszonbért tizetett, hogy a haszonbérek összege körülbelül megfelel a kereseti összegnek és hogy a betétkönyv a nő nevére van kiállítva, megállapítják, hogy a vélelem a jelen esetben a mellett szól, hogy a pénz a nő külön vagyonából ered. A döntés ellen nincs kifogásunk: az indokolás szövege azonban némikép kihívja a kritikát, jelesül a vélelem jogi hatálya szempontjából. Ha a biróság a most közölt adatokból azt következtette, hogy a betétkönyv a nő külön vagyonához tartozik, akkor már nem beszélhet — a mint pedig beszél — oly bizonyítási teherről, mely a férjet terhelte volna ; ha pedig a fentjelzett tényekből csak valószínűség erejével következtette a biróság ugyanazt, akkor ez a valószínűség még kevésbbé hárítja át a bizonyítás terhét. A bizonyítás és ellenbizonyítás viszonyával bíróságaink általában nem igen vannak tisztában. A bizonyítás terhére vonatkozó szabályok csak addig alkalmazandók, a meddig a biróság nem találja a felhozott adatokat elegendőknek valamely tény megállapítására: ha ez már bekövetkezett, még mindig azt mondhatja az ellenfél, hogy vállalkozik a bizonyított tényállítás megdöntésére. Ez az ellenbizonyítás, mely az ellenfélnek nem kötelessége, de a pervezetés határai között joga. A mi pedig azt a másik formulát illeti, hogy a valószinübb ténynyel szemben az ellenfelet terheli a bizonyitás. hát ez egyszerűen kulináris jogtudomány, a melyet gyökerestül ki kell irtani. A valószínűség a perben csak két irányban jön figyelembe. Az egyik a törvényben (sommás eljárási törvény 96. §.) határozottan elő van írva és vonatkozik az eskü alatti kihallgatásra, a másik pedig abban áll, hogy a biró valószínűtlen tényállításokat mindenesetre csak egész határozott bizonyítékok alapján fog valóknak elfogadni, lévén neki a bizonyítékok mérlegelésében szabad keze ; de hogy kicsoda tartozik ezeket a bizonyítékokat eléje terjeszteni, — és ez a bizonyítási teher kérdése — arra nézve a valószínűség semmikép sem irányadó. A kö\s\eT\emény jogi természetének kérdése irodalmunkban a legvitatottabbak, joggyakorlatunkban a legkétségesebbek közé tartozik. A reális elmélet és értékelmélet hivei évtizedekig folytatott küzdelmükben sem az egyik, sem a másik álláspont részére nem voltak képesek végleges diadalt * 1007. lebr. 15. 5010,90;.