Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Bíróságaink magánjogi gyakorlata 1907-ben

130 BÍRÓI GYAKORLAT. mek az apja jogán, tehát mint annak jogutódja léphetne fel a munkaadóval szemben s mintha ehhez képest az ő joga más jogalapon'nyugodnék, mint a törvényes gyermek vagy a nő tartási igénye a munkaadóval szemben. Ez a felfogás teljesen téves volna s ezért nem közömbös az, hogy a másodbiróság álláspontjának helytelensége indokait is felfedjük. A munkaadó kártérítési felelőssége azon alapszik, hogy az ő veszélyes üzeme folytán kárt szenvedtek azok, a kiknek eltartására a szerencsétlenül járt munkás törvénynél fogva kötelezve volt : elvesztették fenntartójukat. A természetes apának az a kötelessége, hogy törvénytelen gyermekét eltartsa, semmivel sem gyengébb, mint a törvényes apának tartási kötelezettsége * s épen ezért a törvénytelen gyermek atyja balesete folytán ép ugy károsodik, mint a törvényes. A munkaadó tartási kötelezettsége az egyik esetben ép ugy, mint a másikban beáll ama tény folytán, hogy a munkást oly baleset érte, melyért a munkaadó törvény szerint felel: a nemzés ténye ebben a perben nem bir nagyobb jelentőséggel, mint a törvényes gyermek hasonló perében, mert mindkét esetben csak az a jelentősége, hogy nélküle nem lenne felperes. A törvényes gyermek esetében az apát a tartás a családi kapcsolat alapján, a törvénytelen gyermek esetében — miként mondani szokták — a nemzés ténye alapján terheli ; de a munkaadó kártéritési kötelezettsége a nemzés tényén ép oly kevéssé alapul, mint a családi kapcsolaton ; hanem alapul azon, hogy kár érte azokat, a kik a baleset folytán eltartójukat vesztették. Mi értelme van mégis annak, hogy a másodbiróság az apa tartási kötelezettségének birói megállapítását kívánta előfeltételül ? A törvényes gyermekkel szemben páter est quem justae nuptise demonstrant, a törvénytelen gyermek atyja azonban bizonytalan mindaddig, mig azt a jogerős Ítélet meg nem állapítja. Sőt bizonytalan azon tul is, mert a gyermektartási perben nem az apaság, hanem csak az nyer megállapítást, hogy az alperes az anyával a kritikus időn belül közösült, hogy tehát lehetséges, hogy a gyermek atyja ő, s ezért köteles a gyermeket eltartani. Ez a bizonytalanság az, melyet a tábla meg akart kerülni azzal, hogy itéletileg megállapított apaságot követelt előfeltételül. De épen ebben áll a tévedése : nem az apaság az, melyen fordul, vajon károsult-e a gyermek az apa balesete folytán, hanem a balesetet szenvedettnek tartási kötelezettsége ; s minthogy e kötelezettség fennforgásához a fentiek szerint elegendő az apaság lehetősége: ennélfogva ez elegendő a kártéritési követelés megítéléséhez is. A magyar jogásznak van oka büszkélkedni a magyar házassági jogon átvonuló filogyn szellemmel. A mit Francziaországban, mint egy most kezdődő mozgalom alig remélt végczélját emlegetnek, az nálunk ősidők óta élő jog : a nő vagyoni függetlensége férjével szemben. A házasságkötés elvben a nő vagyonjogi helyzetében semmiféle változást nem okoz : a férj még csak nem is törvénynél fogva kirendelt kezelője a nő vagyonának, annál kevésbbé haszonélvezője, mint a német polgári törvénykönyv szerint;