Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Bíróságaink magánjogi gyakorlata 1907-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. erős lökést ad e fontos társadalmi kérdés kedvező megoldására irányuló törekvéseknek. S csakugyan : a törvénytelen gyermek helyzetének javítására irányuló áramlat hamarosan egy ujabb, lényegében helyes döntését provokálta a Curiának. Az alsóbiróságok azt a kérdést, vajon van-e a törvénytelen gyermeknek tartási igénye a természetes apa balesetéért felelős munkaadóval szemben, tagadólag oldották meg. Az érv, melylyel operálnak, megérdemli a megörökítést. «Annak, hogy ... a természetes atyát törvénytelen gyermekének eltartására vonatKOZóan terhelő kötelezettség a természetes atya elhalálozása következtében az alperes ellen kártérítés czimén megállapittassék, előfeltétele az volna, hogy ez a kötelezettség a természetes atya ellen ennek életében bíróilag már megállapittatott legyen, mert ez a kötelezettség pusztán a nemzés tényén alapuló személyes kötelezettséget képezvén, harmadik személyek ellen kártérítés czimén csak abban az esetben érvényesíthető, ha az már az atya ellenében bíróilag megállapittatott.* A Curiát, ugy látszik, kissé meglepte ez a jogászilag egészen tarthatatlan okoskodás : mert noha megváltoztatta a másodbiróság ítéletét és alperes kártérítési kötelezettségét megállapította,* mégsem állította szembe ezzel a levezetéssel azt a jogi tételt, melyből annak helytelensége kiviláglanék. A Curia ellenérvelése azon alapszik, hogy az apa tartási kötelezettségének személyes természetéből nem következik, hogy tartási igény csakis az apa életében volna sikeresen érvényesíthető, mert az apa ezért a kötelezettségeért egész vagyonával és minden vagyonjogi igényével felelős lévén, ebből önként következik, hogy az a körülmény, hogy az ezt a kötelezettségét életben léte alatt esetleg teljesített természetes apa ellen ez a tartási kötelezettség annak életében bíróilag meg nem állapíttatott, nem szolgálhat akadályul arra, hogy a tartási igényre jogosult törvénytelen gyermeknek ez az igénye, a természetes apa halála után annak vagyonát átvett jogutódaival szemben megállapittassék ; a miből az is következik, hogy a törvénytelen gyermek tartási igénye alapján azok ellen is fordulhat, a kik akár törvény, akár törvényes joggyakorlat értelmében, a természetes apával szemben tartásra kötelezetteknek tartandók, mert a törvénytelen gyermek, a vele szemben kötelezettségben álló természetes apát megillető tartási kötelezettségnek előnyeit, a maga részére, a természetes apja jogán ép ugy érvényesítheti, a mint hogy ezt a jogot más belesetből kifolyólag az állandó birói gyakorlat megadja a tartásra igényt tartható egyén özvegyének és törvényes leszármazóinak, a vasúti balesetből kifolyólag pedig az i8/4:XVIII. t.-cz. 2. §-a mindazoknak, a kiket a balesetet szenvedett egyén, törvénynél, vagy törvényes gyakorlatnál fogva eltartani és nevelni köteles volt. Mindezekből az tűnik ki, mintha a Curia szerint a törvénytelen gyer* C. 1907. ián. 22. 6798/905. sz. jogailsm VII. évi. í. 9