Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

io6 Dí ALMÁSI ANTAL ügyletkötő feleknek eszük ágában sincs, hiszen ezek csakis a teljesítésre törnek. Az Indokolás óvatos fogalmazása ez eredményt persze abba a formába hozhatja, hogy a concentració és a teljesités időbelileg egybeesik, de már abból, hogy a nt. 243. szakaszával szemben úgyszólván érveket sem hoz fel, is azt következtetem, hogy Grosschmid tekintélyének védő szárnya alatt tartotta magát indokolási kötelessége alól felmentettnek. Félreértések elkerülése czéljából kiemelem, hogy az alábbiak az Indokolás felfogásán sarkallanak, vagyis azon, hogy a fajkötelem csupán a teljesités mikéntjére nézve különbözik az egyedszolgáltatástól, hogy a ntk. 243. $-ban foglalt általános concentracionalis elv akármily okokból is a Tervezetből joggal kimaradhatott. Kérdem azonban, csakugyan kimaradt-e? Ezt megelőzőleg pedig tisztába óhajtom hozni, vajon a Tervezet a fajlagos kötelmekre vonatkozó szabályait kellőleg megalapozta-e vagy sem, vajon amaz eredetieskedő hajlam, mely a Tervezet eme szabványait szemben a legtöbb résznek szinte szolgai utánzásával jellemzi, jó eredménynyel járt-e, vagy pedig a számtalan átvett német hibát sikerült-e csupán a Tervezetnek a fajlagos kötelemnél egy-egy önalkotta ujjal is megtoldania? 2. Tervezetünk ezt mindjárt azzal kezdi, hogy a fajfelelősség elvét, melyet a német törvény 279. §-a határozottan kiemel, elhagyja és ő magától értetődő igazságnak tartja. Csodálatos csak, hogy azt az Indokolás* mégis holmi garanciális igéret mesterséges constructiójával véli csupán pótolhatónak! Hát hiszen szó sincs róla, az Indokolás bizonyára nem akarta a genus perire non censetur elvét a Tervezetből eltüntetni, csak az ellen vannak aggályaim, vájjon ez az elv csakugyan benne van- e a Tervezetben ? Azt hiszem, nincs. Az 116^. §. szerint ugyan az. a ki oly * III. k. 40: I. ad 116S. ?.