Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

Dí ALMÁSI A. FAJLAGOS KÖTELMEK A TERVEZETBEN. IO$ épen most kezdi kifejteni nálunk is teljes erejét abban az irányban, hogy a közigazgatási hatóságok intézkedéseivel szemben az egész vonalon birói védelmet nyújtson. Hiszszük, hogy nem alaptalan az a feltevésünk, hogy ugyanaz a kormány, a mely a törvényt oly nagy határozottsággal és czéltudatossággal vitte a megalkotásig, a gondos figyelmet a törvény egyik leglényegesebb intézményének szerves életbeléptetésétől sem fog)a megtagadni és a kibocsátandó szervezeti szabályzat olyan lesz, a mely a törvény alapján állva és azt szilárdságában meg is erősitve, annak hézagait akképen fogja kitölteni és a sociális biztositás intézményeit felépíteni, hogy azok a nyugodt fejlődés biztosítékai legyenek. FAJLAGOS KÖTELMEK A TERVEZETBEN. Irta: Dr. ALMÁSI ANTAL. i. A Tervezet ugy járt a fajlagos kötelmekkel, mint Kálmán király a boszorkányokkal, emliti azokat, de feleslegesnek tartja azokról külön beszélni. A dologszolgáltatások körében a Tervezet sebtében-lobtában megszabja, hogy a fajdolog szolgáltatása középfajura és minőségűre irányul, aztán tovahalad. A generikus kötelem ugyanis az Indokolás szerint csak a teljesités pillanatában concretizálódik egyedileg meghatározott tárgyú kötelemmé, miután pedig e pillanatban meg is szűnik, tulajdonképen concretizálódásról a generikus kötelmek legnagyobb részénél nem is lehet szó, minek folytán a Tervezet nem látta szükségesnek külön szabály felvételét arra vonatkozólag, mikor változik át a generikus kötelem egyedileg meghatározottá (Ind. III. k. 333. 1.). Első pillantásra is szembetűnő, hogy az Indokolás elfogadta Grosschmid Fejezeteinek (II. k. 1013. 1.) azt az érvelését, hogy a concentracio tulajdonképen mondvacsinált valami, a kötelem létszakának nem tekinthető, hogy a fajkötelem átváltoztatása az