Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A külföldi biróságok ágy- és asztaltól elválasztó itéleteinek bontó itéletté átváltoztatásáról

BÍRÓI GYAKORLAT. A külföldi bíróságok ágy- és asztaltól elválasztó ítéletei­nek bontó ítéletté átváltoztatásáról. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-cz. 115. §-ának második bekezdése arról az esetről intézkedik, ha az ágy- és asztaltól való elválasztást a külföldi bíróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, ez esetben a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság a mi törvényünk szerint is felbontható. Az idézett törvényhely nem intézkedik arra nézve, hogy a külföldi bíróság ágy- és asztaltól elválasztó ítéletének jogerőre emelkedésétől mennyi időnek kell eltelnie arra nézve, hogy az illető házasfél a magyar bíróság •előtt a felbontó Ítélet kimondását kérelmezhesse. A Curiának joggyakor­lata mindezideig az volt, hogy a magyar bíróság csupán a 107. §-ban fog­lalt előfeltétel fennforgása esetén, — vagyis ha az Ítélet jogerőre emelke­désétől számítva legalább két év eltelt, — változtathatja át az ágy- és asz­taltól elválasztó Ítéletet felbontó ítéletté. A Curiának e joggyakorlata nézetem szerint nem talál támpontra a tör­vény idevágó rendelkezésében, de nem felel az meg a méltányosság köve­telményeinek sem. Hogy a törvényhozó az ép említett esetben a felbontó ítélet meg­hozatalának lehetőségét nem kötötte a 107. §-ban foglalt előfeltételhez, ez nem csupán abból tűnik ki, hogy a 115. §-nál mellőzte a 107. §-ra való hivatkozást, hanem kitűnik a törvénynek ama intézkedéséből is, hogy a mi­dőn a 141. §-ban a házasfeleknek a korábbi jogszabályok szerint a magyar bíróság által hozott ágy- és asztaltól elválasztó ítéletének bontó ítéletté "való átváltoztatásáról intézkedik, kifejezetten is kimondia, hogy ez átvál­toztatás csakis a 107. §-ban foglak előfeltétel fennforgása mellett eszkö­zölhető. Nyilván következik tehát ebből, hogyha a törvényhozó a külföldi bíróság elválasztó ítéletének bontó ítéletté való átváltoztatásánál a kétévi időtartam elteltét kardinális feltételként akarta volna stipulálni, ugy ezt a I15. §-ban ép úgy kimondotta volna, a mint azt a 141. §-ban tette. A két törvényhely egybevetéséből tehát világosan kitűnik, hogy a külföldi ágy­és asztaltól elválasztó ítéletnek a magyar bíróság által felbontó ítéletté való átváltoztathatását csakis két feltételhez kötötte, vagyis a magyar állampol­gárság elnyeréséhez elsősorban és másodsorban ama alapvető feltételhez, hogy az elválasztó ítélet oly okra lett légyen alapítva, a mely ok a mi tör­vényünk szerint bontó okul szolgál. Következtetésünk helyessége ellen szól, hogy e szerint nagyobb hatály lenne tulajdonítható a külföldi bíróság által hozott ágy- és asztaltól elválasztó ítéletnek, mint a magyar bíróság által hozott hasonló ítéleteknek. Ámde ez az ellenvetés sokat veszít súlyából, ha meggondoljuk, hogy a törvényhozás a külföldi ágy- és asztal­tól elválasztó Ítéletek átváltoztatásánál azért mellőzte a két év leteltének

Next

/
Oldalképek
Tartalom