Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A külföldi biróságok ágy- és asztaltól elválasztó itéleteinek bontó itéletté átváltoztatásáról

8o BÍRÓI GYAKORLAT. feltételét, mert, miként jól tudjuk, a külföldi törvényhozások egynémelyike, igy különösen az osztrák, az ágytól- és aszta'tól való elválasztást nem a felbontással facultative engedik meg és igy a külföldi fél nem is volt abban a helyzetben, hogy már eredetileg is felbontást kérhessen. Ha a törvény tehát meg is kívánja, hogy a magyar állampolgárok által kért ágy- és asztaltól való elválasztást kimondó Ítélet jogerőre emelkedé­sétől két évnek kell eltelnie a felbontó itélet kérelmezhetéseig, ezt a mél­tányosság mellőzése nélkül nem lehet megkívánni az olyan külföldi, de később a magyar állampolgárságot elnyert házasfelektől, a kik csupán az ágy- és asztaltól való elválasztást kérhették és eredeti jogállásuk mellett felbontást nem is kérhettek. Hogy más esetekben a Curia figyelembe vette a külföldi bíróság intézkedése által teremtett jogi állapotot és gyakorolta a méltányossági jogot ott, a hol később magyar állampolgárrá lett külföldiek a külföldi biróság már megelőző intézkedéseire alapították kérelmük jogosságát, erre nézve hivatkozom a Curiának 5595/1904. számú Ítéletére, a midőn egy a 80. §. a) pontjára alapított bontó perben mellőzte a törvény 99. §-ában meghatározott hat havi határidőt azzal a megokolással, hogy a házastársak már előzőleg külföldi birói határozat alapján tartósan különválva éltek. A 99. §. intézkedése pedig tudvalevőleg a 80. §-ra alapított bontó kerese­tekre nézve az ágy- és asztaltól való különélés, mint békítési kísérlet alkal­mazása tekintetében imperativ előírást tartalmaz. Visszatérve már most a két évi feltétel megkövetelésére még csupán azt jegyzem meg, hogy a házasságjogi törvény tervezetének miniszteri indokolása is csak annyit mond, hogy a javaslatnak a separátióra vonatkozó elvi állás­pontjánál fogva azokra a magyar honosokká vált házasfelekre, kiknek elválasz­tása a külföldi biróság által oly tény miatt történt, mely a magyar törvény szerint bontó okot szolgáltat, lehetővé kell tenni a külfö'di biróság elvá­lasztó ítéletének belföldön bontó ítéletté való átváltoztatását, minélfogva a 138. §. 2. bekezdésének (megfelel a törvény 115. §-ának) rendelkezése teljesen indokolt. Az indokolás sem utal tehát a 107. §-ban foglalt felté­tel alkalmazására, noha a külföldön kötött házasságokat külön fejezetben tárgyalja a törvény és enné fogva a 107. §-ban foglalt feltétel alkalmazása esetén a hivatkozás mellőzhető nem volt. Dr. J. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom