Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1906-ban

7« BÍRÓI GYAKORLAT. Hogy jelentéktelen betegségnek eltitkolása a biztositót a megtámadásra fel nem jogosítja, azt a budapesti tábla is kimondta 1905. II. G. 126. sz. a. A biztosító előtt tudva nem levő körülménynek kell elhallgattatnia. A kötvény kiállításával megbízott személynek tudomása egyenlő a biztosító tudomásával. Ha ily személy a biztosítás elvállalása előtt alaposan megvizsgálta a helyszínét és az épületeket és látta, hogy a biztosítani kivánt gőzmalom az istállóval egybe van épitve, ugy meg nem támadható az ügylet az alapon, hogy a biztosított ezt ajánlatában elhallgatta. — Curia 1905 decz. 19. 1303 904 sz. A biztosítottnak tudva kell valótlan feleletet adnia, hogy az neki betudható legyen. Azért nem sérti meg az elmebeteg a közlési kötelezettséget bajának elhallgatásával. Vele ugyanis betegségének valódi természetét közölni nem szokták és ő magától fel nem ismeri a betegséget — Curia 1906 márcz. 28. 1124 905 sz. a. Ha a biztosított arra a kérdésre, hogy milyen az egészségi állapota, azt válaszolta, hogy jó, ugy ő e válasz adásánál saját egyéni meggyőződéséből indulhatott ki és ennélfogva ezzel közlési kötelezettségét meg nem sértette, hacsak meg nem állapitható, hogy ő beteg voltáról tudomással birt — Curia 1906 máj. 15. 870/905. sz. A homályos kérdés a biztositónak árt. Ha tehát a biztosított nem az általa elszenvedett összes tűzkárokat és az általa kapott összes kártéri é seket sorolta fel, hanem a határozatlanul feltett kérdések által megtévesztve csak az utolsó izben elszenvedett tűzkárát jelentette be és az ennek fejében kapott kártérítést, ugy nem vétett a közlési kötelezettség ellen — Curia 240 905 sz. a. A biztosított arra a kérdésre, hogy legközelebb mikor és mi okból használt orvosi segélyt, azt felelte, hogy orvosi segélyt igénybe nem vett. Kiderült azonban, hogy 11 hónappal azelőtt lázas beteg volt és az orvos tizenkét napon át folyton gyógykezelte. A biztosítási szerződés érvénytelennek mondatott ki — Curia 1906 okt. 11. 1226901;. sz. a. A biztosító a kedvezményezettnek kínált főesküvel akarta bizonyítani a közlési kötelezettség megsértését. Az eskü mellőztetett, «mivel a kedvezményezett arról, hogy a biztosított az ajánlat beadását megelőzően szenvedett e és miféle betegségben, a kellő szakismeret hiányában közvetlen tudomással nem birhat és az a perdöntő tény a főeskü megítélése esetében is bizonyitatlan maradna, hogy erről a betegségről és annak súlyos voltáról az ajánlattevő is tudomással birt» —Curia 1906 márcz. 29. 549/905. sz a. Az ajánlatban a kérdésre adandó feleletre szánt helyen vonás látszott és e fölé volt a felelet irva, a mely valótlan adatot tartalmazott. A biztosító társaság köteleztetett annak bizonyítására, hogy ez a szöveg a biztosított általi aláíráskor már ott volt, vagy hogy bár utóbb, de a biztosított beleegyezésével íratott oda — Curia 1906 okt. 30. 1229 905. sz. a. Dr. Gold Simon. (Befejező közlemény következik.)