Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztositása [1. r]

TÖRVÉNYELŐKÉSZITÉS. Az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítása. A mult hónapban 25-dik évfordulója volt, hogy Németországban a munkásbiztositás kezdeményezése czéljából az első végleges komoly lépés megtörtént. Ugyanis 1881 november 17-én kelt I. Vilmos császár üzenete, a melyben körvonaloztatott, hogy mily irányban és mily határok között rendeztessék Németországban a munkásbiztositás már akkor égetővé vált kérdése. E 25 év alatt a német birodalomban hihetetlen gyorsasággal épült ki a munkásbiztositási intézmény. A betegség esetére való biztosításról szóló törvény 1883 június 15-rŐl kelt.* Németország 60 milliós lakosságából 1004 végén 10 1 2 millió személy volt betegség esetére biztosítva. Az alapítástól 1904 végéig dijak fejében befolyt: 2.853,673,000 márka; ugyanez időben kifizetett kártalanítások 2.427,604,000 márkára rúgnak. A baleset elleni biztosítást az 1884 július 6-diki törvény alkotta; ma azonban az 1900 július 5-diki törvény van érvényben. 1904. év végén 19 V2 millió munkásember volt baleset ellen biztosítva. Kezdettől 1904. év végéig dijak fejében befolyt: 1.492,600,000 márka; kártérítésekre fordíttatod 1.057,217,782 márka. A rokkantság esetére szóló biztosítást az 1899 július 19-diki törvény szabályozza. 1904 végén 14 millió ember volt rokkantság esetére biztosítva. A törvény életbeléptétől 1904 végéig befolyt: 2.281,287,000 márka és kifizettetett 1.005,594,000 márka. E három munkásbiztositási ág vagyona 1904 év végén 1.610,423,000 márkára növekedett, mely összegből 1160 millió márka munkásjóléti intézményekben volt befektetve. Németország a munkásbiztositás negyedik ágával a munkanélküliség esetére való biztosítás kérdésével is foglalkozik igen behatóan, de ez törvénybe foglalva nincs még. * Megváltoztatott és pótoltatott 1892 április 10., IQOO június jo. és 190J május 2^-diki revíziókkal.