Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztositása [1. r]

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Ily eredményeket ért el Németország a munkásbiztositás terén és igy joggal kérkedhetik azokkal az egész világ előtt. A hol szerét teheti, nagy buzgalommal be is mutatja és magyarázza azokat, hogy utánzásra sarkalja az összes müveit államokat. Ezt a buzgóságát sok helyütt azzal commentálják, hogy érzi, hogy ipari termelése, oly állam iparával szemben, melyben a munkásbiztositás kérdése nincs még megoldva, hátrányban van, mert mig készítményei és czikkei a biztosítás költségeivel meg vannak terhelve, emezek ezt a terhet nem viselik, olcsóbbak és igy a német gyártmánynyal szemben versenyképesek. És hogy ez, a német gyártmányokra nézve sérelmes versenyképesség megszűnjön, Németországnak nincs más óhaja, minthogy minden állam czikke szintén meg legyen terhelve a teljes munkásbiztositás költségeivel. A milyen tetszetős is e magyarázat, oly kevéssé állja meg a komoly bírálatot, mert jól tudjuk, hogy Bismarck, midőn a munkásbiztositást meghonosította, egyúttal a vámokat is emelte és ezzel Németországot kívülről megvédelmezte, de másrészt be van bizonyítva, hogy az a munkás generatio, mely a munkásbiztositás jótéteményei között nőtt fel, sokkal produktívabb és munkája minősége és mennyiségével dúsan behozza a biztosítás költségeit. Legjobban találjuk ezt igazolva, ha Németország példáját Angliával áilitjuk szembe. Köztudomású, hogy még néhány évtized előtt Anglia uralta a világpiaczot gyártmányaival. De mióta Németország a munkásbiztositás segélyével munkásaival jobban törődik, az ipar és kereskedelem terén Angliának leghatalmasabb versenytársává lett. Az uj versenytárs gyors erősbödése és térfoglalása leginkább Angliát döbbentette meg. Kutatta és tanulmányoztatta e térfoglalás okát és az okok között fel van sorolva, hogy Németország iparának váratlan és páratlan gyors fejlődésének egyik okozója a munkásbiztositás szerencsés megoldása, de hozzá van téve az is, hogy már most égető szükség Angliában is a munkásbiztositás kérdését megoldani, mert e kérdés szerencsés rendezése nagyban hozzá fog járulni a német verseny ellensúlyozásához. Midőn tehát mi ott állunk, hogy a munkásbiztositás második nagy épületéhez, a balesetbiztosításhoz letegyük az alapkövet, jó lesz ezeket a bővebb magyarázatra nem szoruló tapasztalatokat szem előtt tartani. A munkás balesetbiztosítás kérdése nálunk is hova-tovább megülheti 25 éves jubileumát, csakhogy nem a létesítése, hanem a kérdés tanulmányozásának negyedszázados évfordulóját, mert ilyen hosszú időn át vajúdik ez az ügy nálunk. A munkás balesetbiztosítás eszméjét nálunk a Steierlak-Aninán 1884 deczember 1 i-dikén történt nagy bányaszerencsétlenség tolta először igazán előtérbe; 47 munkás pusztult akkor el, ]o özvegyet és 81 árvát hagyva maga után. E szerencsétlenség mint egy nagy jajszó hangzott végig az országon. 1885 február 2-dikán az ország minden részéből több mint 100,000 5*