Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 9. szám - Werbőczy [István]

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. 68 s nyomán reájöhetünk az eredeti forrásra ; ha az a körülmény sem szól a Hármaskönyv szövege mellett, hogy oly gyorsan használatba vették a bíróságok, a mi lényeges újítások, változtatások mellett aligha következhetett volna be, akkor ismét csak idézzük olyannak Ítéletét, a kit az elfogultság vádjával aligha lehet elhallgattatni. Forduljunk Kollár Adámho^, a magyar születésű, bécsi udvari tanácsoshoz, a császári könyvtár igazgatójához. Vájjon ő, a ki a Hármaskönyvet erősen támadja, nem eleget mond-e, midőn elismeri, hogy annak egyes állításait, tételeit egykorú okmányokkal (a melyek birtokában vannak) igazolni lehet? («possideri a se diplomata Werbőczio vetustiora ex quibus singulas pene ejus propositiones comprobare possit»). Nem kell-e hitelt adni Mária Terézia jeles jogtörténészének, a ki hazai jogunk emlékeinek kiváló ismerője, publikálója s ítéletének nem kölcsönöz-e nagyobb súlyt, hogy a Hármaskönyv kritikusai közt foglal helyet? Valóban azt hiszszük, hogy csakis az alapos, hosszú időt kivánó diplomatikus igazolás, a magyar jog Werbőczy előtti fejlődésének okleveles felderítése fogja igazán megvilágítani a Werbőczy codifikáczióját. S mi már ma a Hármaskönyv jóval nagyobb részét tudjuk okleveles bizonyságokkal megtámogatni, mint a XVIII. században lehetett. Az egész Werbőczy előtti peres eljárás, a Hármaskönyv perjoga (tehát majd az egész II. része) európai színvonalon álló igazolást nyer Hajnik Imre müvében. Már az Árpádok korában a házassági vagyonjog, szerződési jog, sőt a törvényes öröklés okleveles anyagából kitűnő tételek megmutatják a Hármaskönyv idevágó részének szilárd alapjait. * Ha a Hármaskönyvben Werbőczy híven codifikálta a magyar jogot: vájjon minő jelentősége van ennek a magyar jog fejlődése, sőt az általános európai jogfejlődés szempontjából ? Beérhetjük-e azzal, hogy Werbőczy irodalmi működésének eredményét, a Tripartitumot, mint a középkori jogkönyvirodalom egyik késői, de legértékesebb termékét méltatjuk? Werbőczy igazi irói, jogászi megítélése ott kezdődik, a hol a Hármaskönyvet beállítjuk a magyar jog majd ezer éves fejlődésének távlatába; akkor jutunk a helyes mértékhez, ha megtudjuk, hogy egész jogi fejlődésünk központjában áll. A Hármaskönyv pedig nemcsak véletlenül kerül az ezer év közepébe: mind az, a mi megelőzi, előkészület hozzá. Werbőczy magánjogunkat saját kora elméletének megfelelő rendszerbe foglalta, mert már érett volt arra. A történelmi kutatás megállapította, hogy az országos jognak három ága (a nemesi, polgári és a jobbágyi) a XVI. század előtt már megalakult. Werbőczy tehát a fejlődés gyümölcseit értékesítette s ezzel majd ötszáz év jogi munkájának eredményeit tartotta fenn.