Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 7. szám - A büntető novella törvényjavaslatáról

488 Dl OBERSCHALL PÁL tés fetételes felfüggesztését kimondó biróságnak jelentést tesz, a mely ez alapon kimondhatja, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajtandó.» A most tárgyalt kérdéssel összefügg és jogi következmé­nyeiben igen fontos annak a kérdésnek eldöntése, milyen a büntetőjogi helyzete annak az elitéltnek, a ki a próbaidőt siker­rel kiállotta. Ha valódi büntetésnek veszszük a feltételes elité­lést, a melyben a próbaidőnek sikeres kiállása által csak a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához fűzött következmé­nyek maradnak el, akkor azért az elitélt, hacsak törvény a próbaidő sikeres kiállásának jutalmául a teljes rehabilitatiót nem biztosítja, viseli mindazokat a következményeket, melyeket a bün­tetett előélet maga után von, s ez különösen nagy jelentőségű a minősítő hatású visszaesés megállapíthatósága kérdésében. Ebben a kérdésben meglehetősen zavarba hoz minket a javas­lat. Tételes intézkedéseiben, a mi már maga is nagy hiba. hallgat arról, az indokolása pedig csak fokozza a visszás helyzetet. Az indokolás ugyanis sulylyal biró érveket hoz fel annak az igazolására, hogy a feltételes elitélés a benne rejlő erkölcsi büntetésnél fogva valódi büntetés és erre vonatkozólag a követ­kezőket mondja: «A büntetés lényege az államnak, a közhata­lom jogi és erkölcsi felfogását képviselő biróságnak tiltakozása a bűncselekményben rejlő jogsértés ellen. Az ember nemcsak fizikai fájdalom és hátrány iránt fogékony, hanem benső vilá­gában épen oly súlyosan, talán súlyosabban érzi a bűnösség megállapításában foglalt erkölcsi büntetés sújtó hatását, mint a materiális büntetés végrehajtásával okozott szenvedést*) (20. 1.). «A felfüggesztés ténye tehát nem szünteti meg a büntetést, nem fosztja meg a maga erkölcsi jellegétől és súlyától, nem hagyja büntetlenül a cselekményt. Nem sérti az erkölcsi igaz­ságot ez az intézmény azzal sem, hogy az elitélt későbbi maga­viseletétől teszi függővé, hogy csak erkölcsi vagy anyagi bün­tetést is szenvedjen-e? A büntetés alapja az elkövetett bűncse­lekmény marad» (20—21. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom