Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről
rD? BAUMGARTEN IZIDOR lottakkal szemben csak biztosítási intézkedéseknek volna helye.1 Ily egyének kirekesztése a társadalomból - - tekintet nélkül a terhökre eső törvényszegés súlyára — és azoknak betegekként való kezelése, miután már bűnösökként büntetésüket kitöltötték: ez, az a mi ellenkezik az uralkodó erkölcsi és jogi felfogással. Az a körülmény, hogy polgári biró rendeli el a vádlott elhelyezését: nem változtat azon az igazságtalanságon, hogy tekintettel a jövőre önrendelkezési jogától fosztják meg azt, ki a törvényhozó nézete szerint büntetés alá vonható és kin az állam rnár megtorolta a törvényszegést.2 Ez uton a megalkuvás a classikus iskola álláspontjával még kevésbbé jöhet létre, mint Liszt korábbi javaslatainak elfogadásával, ki felajánlotta a megtorló büntetés keresztülvitelét az alkalmi bűnössel szemben, ha az állandó bűnöst a megelőzés elvei szerint kezelheti.3 1 «Massgebend für mich war die Erwágung, dass Fortschritte in der Gesetzgebung sich zu dem herrschenden Rechtsbewusstsein nicht in Widerspruch setzen dürfen. Das Rechtsbewusstsein des Volkes kann und sc!'. fortgebildet werden durch den Gesetzgeber ; es darf nicht brüskirt werden.» Liszt törvényjavaslatának indokolásából. 2 V. ö. Legrain tébolydai főorvos kijelentését a «Société générale des prisons» I90v évi január hó 25-iki ülésén: «II y a, a mon sens, une singuliére conception et vramient il est étrange de voir que ce sont, en général, précisément les hommes qui tiennent le plus á l'intégrité, á 1'unité de l'áme, qui réclament le plus son morcellement: il leur faut une responsabilité dans un sens, et, simultanément, une irresponsabilité dans un autre. Cetté sorté de sectionnement de l'entité áme en deux parties, aboutit en somme, si l'on veut étre logique, á la pratique, que préconisait M. Bonnefoy : lorsqu'un individu aura expié en prison la part de responsabilité qui échoit á sa moitié responsable, ou l'enverra, pour traiter l'autre moitié dans une maison de santé. II y a la qui me semble monstrueux de contradiction : le seul fait de l'énoncer démontre, qu'il est impossible de s'entendre sur un pareil terrain.» Revue pénitentiaire 1905. évfolyam 194. és 195. I. Hasonló értelemben nyilatkozott H. Joly az 1905. évi február i^-iki ülésen: iJe ne pense pas, que personne préconise cetté solution allemande, qui est si singuliére: lorsqu'un homme parait étre á la fois un aliéné et un coupable, c'est-á-dire ni l'un ni l'autre, ou commence par le traiter en criminel, puis, aprés l'avoir sommis á un régime répressif, ou le traite en maiadé, en l'internant dans une maison de santé. Ceci ne me parait pas étre une solution á recommander, tout au moins á un public francais, pas plus que celle qui eonsisterait á traiter un maiadé pour deux maladies et á lui appliquer en mérne temps ,Ies remédes destinés á l'une et á l'autre.* j. h. 514. 1. , 3 Y, ö. Aufsátze I. 172.; II. 509., J67,, 885., 594. és 408. 1. Más alkalommal s L/szí feláldozta jobb tudományos meggyőződését a nép hagyományos jogi és erkölcsi nézetének, midőn a szokásszerü bünós és a közveszélyes őrült egyforma kezelésének eszméjéről legalább egyelőre lemondott: «Aber das Werturteil des Volkes wírd in
