Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A norvég és svéd államkapcsolat revisiói. 2. [r.]

A NORVÉG ÉS SVÉD ÁLLAM KAPCSOLAT REVISlÓl. 369 s ez a haderő már nem szolgálhatott Svédország védelmére is, mert Norvégia határán kivül egyáltalán, a törvényhozás beleegyezésével sem vihető. Már a norvég sorhadnak száma sem állt távolról sem arányban a svéd hadsereg számával, a mely pedig korlátozás nélkül Norvégia védelmére is szolgált, de később elkövetkezett, hogy a norvég törvényhozás politikai okokból, szándékosan elhanyagolta a sorhad fejlesztését s minden gondját a honvédségre forditotta s csak annak a létszámát gyarapította. Ezzel természetesen a közös, illetőleg Svédország részére is szolgáló védelem effektivitását gyöngitette. Ez azonban későbbi idők története. Ezeken az állapotokon akart hát Svédország a revisio keretében segíteni. A bizottság feladata, ugy a mint a rescriptum megszabta, az unionális alkotmánynak csak néhány kérdésére vonatkozott, parciális reformokról volt szó. De erről az alapról a közös bizottság nemsokára letért. Ugyanis, egy lényegtelen esetből kifolyólag, magyarázatra szorult a Rigsakt 5. §-a. A norvég kormány az ülések elhalasztását kérte s az volt a kérdés, vájjon svéd-norvég, vagy norvégsvéd összetett államtanács hatáskörébe tartozik-e a döntés? Azaz, a kérdés lényege az, hogy ebben a §-ban emiitett «mindkét államot érdeklő ügyek* eldöntésére rendelt svéd-norvég és norvég-svéd államtanácsok illetékességére nézve micsoda elv irányadó? E kérdésben első sorban a norvég államtanács stockholmi részlete nyilatkozott s miután a competencia dolgában megtette érdemi előterjesztését, a melyet itt most mellőzhetek, a következőket irja: «Minthogy el kell ismerni, hogy az 1815 augusztus 6-iki Rigsakt, melyen a két állam egyesülése főképen nyugszik, nem minden részében oly világos, határozott és teljes, a mennyire óhajtandó volna, hogy a jövőben vita és kétség elkerülhető legyen, azért nagyon üdvösnek tartanok, ha az egész törvény revisio alá vétetnék». így támadt az első inditvány, hogy az unionális viszonynak Jogállam. VI. évf. 4. f. 24